[0:04]Szeretettel köszöntöm a Szociális Háló YouTube csatorna mai meghívott vendégeit, Bognárné Dr. Erdős Márta egyetemi docenst, Dr. Madácsy József egyetemi adjunktust, mindketten a PTE BTK Társadalmi kapcsolatok Intézetének, valamint közösségi és szociális tanulmányok tanszékének magyar és angol nyelvű oktatói. És ugyanilyen nagy szeretettel köszöntöm Máté Zsoltot, aki szakmai vezetője 2003 óta, nem csak az indít gyógyító foglalkoztató közalapítványnak, hanem a drogprevenciós munkacsoportnak is. Bocsánat, itt is vagyunk a szociális területnek az egyik központi kérdésénél, hogy annyira sokszínű és annyira sokféle és annyira többszintű, hogy gyakorlatilag az egyes területekre a szakember hosszú évek munkájával specializálódik és készül fel. Igen, tehát, hogy a szociális munkások rengeteg különböző területen dolgoznak, és ugye még a amikor így távolról rátekintünk, akkor ó, igen, addiktológia, de hogy az addiktológián belül is rengeteg eltérő, nem csak tevékenységrendszer, hanem hanem megközelítés is létezik, és ezek mind-mind másfajta felkészültségeket kívánnak meg. És akkor ez élethosszig tartó tanulás. Igen, és a és ugye, amikor amikor készültem erre a beszélgetésre és és írtam nektek a gondolataimat, hogy hogy milyen irányban szeretném, hogy haladjon ez a beszélgetés, akkor akkor megfogalmaztam az empowerment elvét vagy kifejezését, ami ugye a képessé tétel vagy nem is tudom, hogy mi a leghelyesebb magyar kifejezés, amit lehet használni. Felhatalmazás, vagy esetleg felhatalmazás, hatalommal felruházás, ez több többféle magyar fordítása létezik. Szerintem nincs igazán jó magyar fordítása.Szerintem sincs. Hogy hogy ide becsatlakozzak, mert ugye a hatalommal való felruházástól vagy felhatalmazástól attól így az emberek, akik kívülről tekintenek a területre, általában meghökkennek. És valóban van egy ilyen iránya, ami erőteljesen kapcsolódik az emberi jogok védelméhez és a a az emberi szabadság szférának a kiteljesítéséhez, tehát az autonómia, az emberi autonómia, ami ugye azért a a jóléthez és a jóléthez is kapcsolódik, a pszichoszociális jólét, tehát, hogy hogy érzem magam a bőrömben, és a a jóléti kérdésekhez is. De ugyanakkor ott van az a személyes szint, ami ami meg arról szól, ami amit inkább te mondtál, azt szokták másképp is tehát az enablement is egy másik szakmai fogalom, ami a képességtétel lenne, változatosság kedvéért, ennek is van többféle értelmezése. De valóban benne van az, hogy az empowerment azt jelenti, hogy az illető a saját lehetőségeihez és képességeihez képest élje el azt, amit csak tud. Tehát nyilván nem minden esetben ezen van a nagyon-nagy fókusz, mert vannak élethelyzetek, amikor mondjuk válsághelyzetek, amikor amikor nem ez az első, de hosszútávon igen, a szociális munkában ez egy kulcskérdés, hogy olyan módon segítsünk. Szokták nagyon sokszor mondani, hogy ne a halat, hanem a hálót. Tulajdonképpen ez a legegyszerűbb összefoglalása ennek a ennek a témának. Tehát, hogy hogy olyan helyzeteket hozzunk létre, vagy olyan helyzetekbe segítsük a klienst, és később ő aztán saját maga is tudja, lehetőleg elérni ezeket a helyzeteket, amelyekben tényleg a képességeihez mérten egy egy sokkal jobb állapotba kerül, egy elég jó állapotba kerül, aztán aztán később ez a fejlődés, ez ugye folyamatos lesz az élete során. Sokat foglalkoztunk, szerintem mindhárman foglalkoztunk ilyesmivel, hogy az addikcióból való felépülés. Itt a tanszéken ez egy ilyen központi kérdés, központi kutatási téma, ahol ennek például kulcsfontosságú jelentősége van. Tehát, hogy amikor a az illető eléri azt a élethelyzetet, amikor valóban motiváltá válik a változásra, hogy akkor ebben tényleg minden segítséget kapjon meg. És ha már ott tartottunk, hogy alacsony küszöbű ellátás, ez meg ahhoz kell, hogy legyen esélye elérni ezeket az élethelyzeteket. Tehát, hogy hogy legyen mód a lehet ez egy kicsit patetikusan hangzik, a túlélésre, vagy hogy egy viszonylag egészségesebb állapotban való megmaradásra sokaknak. És persze az alacsony küszöbű ellátások közé sok más is beletartozik, de ez az egyik érintkezési pont a felépülés szemlélet és az empowerment, meg az alacsony küszöbű ellátások között, ha jól mondom. Zsolt. Igen, talán, talán mondjuk azzal érdemes lehet kiegészíteni, vagy le lehet egyszerűsíteni egy picit kicsit közérthetőbbé is lehet tenni az empowerment fogalmát, hogyha arra gondolunk, hogy a szabadsághoz közel, tehát, hogy magasabb szabadságfokra jutni. Egy alacsonyabb szabadságfokról, ha ez megtörténik, akkor akkor történt valami, amit empowermentnek hívhatunk. Kelemen Gábornak volt korábban itt dolgozott, és volt a tanszékünk professzora. Remélhetőleg most majd visszatért professzor emeritusként. És az ő megfogalmazásában a szociális munkának a lényege az emberi lehetőségszférának a kitágítása, ami nagyon kapcsolódó gondolat. Igen, és a nekem nekem egyébként nyilván az lett volna pont a következő kérdésem, hogy hogy ti egyetem egyetemi oktatóként mi minden képességgel kell, hogy felruházzátok a hallgatóitokat ahhoz, hogy aztán ők ezt a segítő munkát jól tudják végezni. Vagy segítő tevékenységet. Azt gondolom, hogy ez egy olyan terület, ahol három dolognak nagyon szorosan együtt kell mozognia, és ez a gyakorlat, az oktatás és a kutatómunka. Kutatómunka alatt itt általában nem ilyen elvont területeket értünk, vagy nem feltétlenül elméleti kutatásokat, hanem nagyon gyakran alkalmazott kutatásokat, tehát, amelyek a gyakorlatból jönnek, és a gyakorlatban mutatnak vissza, és azt finomítják, azt csiszolják.
[7:05]Feltárják a megmutatkozó szükségleteket, vagy ilyesféle kutatásokkal foglalkozik a szociális munka.
[10:04]És hát az indítottnál is egyébként számos hallgató megfordul. Mi azt látjuk, hogy a gyakorlat az egy ilyen döntő, tehát az egy az egy mérföldkő. Ugyanakkor azt szeretném hozzátenni, hogy korábban a legtöbb intézmény így mi is alkalmaztunk felvételi beszélgetést a pályára lépéskor. Ez a lehetőség ez ez évek óta megszűnt, tehát gyakorlatilag csak a mesterképzésben tudunk ezzel többé-kevésbé élni, vagy a nemzetközi hallgatók esetében. Úgyhogy valóban egy egy komoly feladat tulajdonképpen a képzés elején. Hát jönnek ide olyan hallgatók is, akik nagyon erősen motiváltak arra, hogy szociális területen dolgozzanak, és jönnek olyanok is, akiknek nincs igazán rálátása, úgy választottak, hogy ez a választás, vagy ez a döntés nem volt teljesen tudatos, és akkor az első évfolyamán igyekszünk kialakítani valamilyen rálátást, elköteleződést. Egyébként rendkívül sok gyakorlati elemmel dolgozunk a képzésünkben, tehát tehát döntőek ezek a képességfejlesztő pszichoszociális képességfejlesztő szemináriumok az első évben főleg. Igen, és ha már a gyakorlatról beszéltél, milyen milyen módon tud megvalósulni abba a a képzésetek során a, vagy hogy mennyire kap hangsúlyos szerepet a a mondjuk a terepmunka.
[12:35]Hogy hogy hogy hogyan hogyan képzeljük el.
[15:40]Hát, az indít közalapítvány ez egy azért egy meglepősen speciális ilyen, ha lehet így fogalmazni, képződmény. Mert az indít a szó az abból fakad, hogy integrált drogterápiás intézet, ahol az egészségügyi szervezeti formák és a a szociális jog által meghatározott szervezeti formák és meg nem határozott újszerű innovatív próbálkozások együtt integrálva működnek.
[16:19]Ezt konkretizáljam van rehabilitációs otthon az intézményrendszeren belül. Van több ambulancia, most a legújabb például a Serdülő ambulancia. de van a klasszikus drogambulancia, amit ma már inkább addiktológiai ambulanciának nevezzünk. Van alkoholgondozó félutas programok, nappali intézmények, közösségi szolgálatok, közösségi programok. Úgynevezett megkereső vagy alacsonyküszövű programok, amiről már volt szó, és és nagyon sokféle prevenciós próbálkozás, és ezek összessége adja az indít rendszerét. És tulajdonképpen a szociális munka valamilyen formában a rendszer minden elemében megjelenik. Tehát szociális munkás, sőt szerintem a az egy kuriózum, hogy viszonylag több intézményünknek szociális munkása vezetője, tehát mondjuk a viszonylag több intézmény, tehát az az intézmények jelentős részének szociális munkása vezetője. ambulanciának is egyébként, tehát van, van olyan ambulancia, addiktológiai ambulancia, ahol dolgoznak orvosok, pszichológusok, szok többféle képzettségű szakemberek. De a szociális munkás szemlélet alkalmassá teszi a kollégákat arra, hogy ők ők ők ilyen intézménynek a a vezetői is legyenek. És a ha már egy ilyen tipikus ilyen belépési utat mondjuk az egyetemből nézünk, akkor mi gyakran fogadunk a prevenciós programjainkba, legalábbis azok egy részében hallgatókat. Mondok egy ilyen tipikus, ami éppen most talán ez egy reklám is, most keresünk a még a hó végig lehet rá jelentkezni. Fesztiválokon, ilyen meg különböző ilyen egészségfejlesztő programokkal, úgyhogy például szoktunk járni önkéntes vagy gyakorlatra várjuk a hallgatókat. És aztán a ha tetszik neki ez a terület, meg mi is felmerült, figyelünk a tehetségére, ügyességére, akkor fokozatosan különböző programokba behívjuk, meg akkor jöhet tényleg ilyen gyakorlatra, meg meg van arra lehetőség, hogy mindegyik területen egy kicsit körbenézzen. Úgyhogy ez egy azért is egy jó lehetőség, mert hogy azért a szakmán belül az az kuriózum, hogy hogy találjon olyan olyan területeket, ahol ahol intenzíven ő maga és személyesen korán kipróbált biztonság, aki próbálhatott területeket, és akkor tulajdonképpen ilyen fokozatosan terhelhető, vagy kapcsolódhat be a a nehezebb programokban.
[30:52]Úgynevezett úgynevezett megkereső programok, hogy szinte az összes lehetséges színtéren megpróbáljuk be csatornázni, és megfelelő kezeléseket. Nem mindenkinek kell befekvőssel ellátásra jutnia, van akinek csak egyszerűen egy konzultációra van szüksége, vagy egy hozzátartozói beszélgetésre. Szóval nagyon sokféle szolgáltatásba lehet irányítani aztán a az elért klienseket.
[31:22]És emiatt lényegében szinte minden lehetőséget meg kell találnunk.
[31:31]Tehát ezért ezért mondunk mindig igent egy ilyen megkeresésre.
[32:02]És ha már Kelemen Gáborról beszéltünk, akkor talán érdemes lehet kiemelni, hogy a szociális munkában nagyon sok olyan elem van, ami ami ahhoz kell, hogy az ember úgy jól érezze magát, vagy legalábbis legyen egy olyan állapot, ami optimális. és az ő megfogalmazásában az empowerment az az emberi lehetőségszférák kitágítása, és az, hogy hogy ő maga élje meg azt a fajta autonómiát, ami ami benne van. És szerintem, szerintem egy nagyon fontos kérdéskörrel foglalkozott, foglalkozik, és és a tanszéken is igyekszünk ezt minél inkább beépíteni a a a a az oktatásunkba, mert mert ugye, a hallgatók egy része eleve elhivatottan jön, tehát ők ők ők ők látják a a a pálya pozitívumait, és ők szeretnének ezen a területen dolgozni. De van egy rész, akik valahogy véletlenül csöppennek ide, vagy valamilyen szempontból, tehát ők nincsenek eléggé tájékozottak erről a pályáról, és akkor nekik meg kell mutatni azt, hogy mi az, ami vonzó ebben. És az empowerment az az arról szól, hogy minél inkább lássuk, hogy mennyi, mennyi, mennyi lehetőség van bennünk. És van aki, van aki ezt nem tudja, és akkor az oktatásnak azt is, azt is meg kell mutatnia, hogy hogy milyen lehetőségei vannak, hogyan tudja ő magát fejleszteni. És a a Kelemen Gábor, ő ő ő ő volt az, aki aki szerintem ezt nagyon jól, nagyon jól leírta, és nagyon jól megfogalmazta a szociális munkában, az ő egyik definíciója, hogy hogy a szociális munka az az emberi lehetőségszféra kitágítása, tehát, hogy minél inkább lássuk, hogy hogy mennyi mindenre vagyunk képesek. És az, amit még nem említettem, tehát az oktatás, meg a gyakorlat mellett a kutatás, mint mint harmadik láb, és a kutatás alatt, ha valaki kutatással foglalkozik, az nem feltétlenül az elméleti kutatás, hanem a gyakorlati kutatás. És ez egy nagyon fontos dolog szerintem, hogy hogy ne csak az elméletet tanítsuk, hanem hanem azt is, hogy hogy hogyan kell kutatni. A hallgatók maguk is kutathassanak, és hogyha kutatnak, akkor a saját maguk is láthatják, hogy mi az a jó gyakorlat, ami ami ami ami működik, és a és ezáltal a saját munkájukat is tudják fejleszteni.
[34:31]És ez az, amit még szintén elfelejtettem, hogy a Kelemen Gábor ő ő ő ő volt az, akinek a munkássága és a aki megalapította ugye ezt a ezt a tanszéket, tehát Pécsen ő ő volt a hát a a aki, aki, aki szociális munkával foglalkozott.
