Athéni demokrácia - Történelem érettségi tétel | Erettsegi.com

[0:00]Sziasztok! Ez itt az Erettsegi.com újabb videója. Ma Görögországba utazunk és megismerkedünk az egyik legfontosabb polisszal, Athénnal. Vágjunk is bele! Athén az Attikai félszigeten jött létre. Lakói a jóknak voltak. A város központja az Akropolisz, amely már a mükénéi korban is állt. A Krisztus előtti 8. századra szerveződött polisszá, aminek élén királyok álltak. Ez volt az arisztokratikus királyság. A társadalom három nagy csoportra oszlott Thészeusz nyomán, származása alapján. Az első volt az arisztokraták csoportja, akiket a mesteremberek és a földművesek követtek. A királyság megszűnését követően arkhónok vezették a várost, akik az arisztokraták közül kerültek ki. Ez volt az arisztokratikus köztársaság. Az arkhónok száma kezdetben egy volt, ami először háromra, majd végül kilencre emelkedett meg. Kezdetben egész életükben voltak hivatalban, majd ez lecsökkent 10 évre, végül pedig egyre. A Krisztus előtti 8. századra jellemző volt, hogy a görög gyarmatosítás fellendült, ez pedig a kereskedelem fellendülését vonzotta maga után. Ennek következménye volt, hogy olcsó gabonát tudtak behozni Athénba, amivel csökkent az arisztokrácia befolyása a gazdaságon belül. Emellett megerősödött egy ipari, kereskedő, hajótulajdonos réteg, amely a démosz jogi egyenlőségét szerette volna elérni. Az volt a céljuk, hogy az adós rabszolgaságot eltöröljék, legyen jogi egyenlőség, és a törvényeket foglalják írásba, valamint a lakosságot ne származás alapján, hanem területi alapon sorolják be. A társadalmi változásokat több arkhón nevével is össze lehet kapcsolni. Az első Drakón volt, aki Krisztus előtt 621-ben eleget tett a démosz egyik kérésének, és írásba foglalta a törvényeket. A törvények nagyon szigorúak voltak, emiatt maradt fenn a Drakói szigor fogalom. Ezek még főként az arisztokráciát támogatták, viszont a vérbosszút eltörölték, valamint nem lehetett már önkényesen saját haszon szerint értelmezni a törvényeket. Egy másik fontos arkhón, akiről mindenképpen tudnunk kell, az Szólón volt. Arkhónná válása előtt egyre több paraszt került rossz helyzetbe Athénban, amivel adósrabszolgákká is válhattak. Szólón emiatt Krisztus előtt 594-ben eltörölte a polgárok adósságát és az adósrabszolgaságot. A külföldre eladott rabszolgákat visszavásárolta. Későbbi reformjai tekinthetők az Athéni demokrácia megteremtésének alapjaiként. Az évi jövedelmek alapján vagyoni osztályokba sorolta az athéni lakosokat. Létrehozta a Bulét, vagyis a 400-ak tanácsát. Megszervezte az esküdtbíróságot, vagyis a héliaiát. A bíróság 6000 taggal működött, akik tanácsokra bontva üléseztek. Habár Szólón megteremtette a demokrácia alapjait, ezzel sokan nem értettek egyet. Az arkhónt követő években egy arisztokrata család ezt jól ki tudta használni, és egyeduralomra tört. Athén első türannosza, vagyis zsarnoka, Peiszisztratosz volt. Az uralkodó reformjai a szegényeknek kedveztek. Ellenségeitől elvett földjeiket, és szétosztotta a szegény családok között. Bíróságokat szervezett vidékre, hogy a szegényeknek ne kelljen beutaznia a városba. Ezzel azt is elérte, hogy a fontosabb, várossal kapcsolatos ügyek intézéséből kimaradjanak. Kereskedelmi szerződéseket hozott létre más poliszokkal, hogy a gazdaság fejlődni tudjon. Viszont bevezette az éves adót is, amiből egy hadsereget tartott fönn. Emellett építkezésekbe kezdett, ezt a legtöbb zsarnoknál igazából meg lehetett figyelni. Ekkor épült meg az Akropoliszon látható Athéné templom, vagy Olümpiában a Zeusz templom. Uralkodását az arisztokraták közül sokan nem támogatták, viszont nem tudták sikeresen elmozdítani helyéről. Halála után fiai Hipparkhosz és Hippiasz követték, akiket már nem csak az arisztokrácia, hanem a démosz sem támogatott, ezért Hipparkhoszt meggyilkolták, Hippiasz pedig elüldözték. A zsarnokok leváltását követően a legtöbben egyetértettek abban, hogy nem szeretnének még egyszer egy ilyen rendszert Athén élén. Az új arkhónnak, Kleiszthenésznek igazodnia kellett ehhez reformjaival. Új felosztást vezetett be a poliszra. Ez egy területi alapú felosztás volt, ahol Attika területét három részre osztotta fel. Ezek a részek magukba foglalták Athént és a környékét, Attika középső részeit és a tengerpartot. Mindhárom területen 10-10 harmadot jelölt ki, majd a 30 harmadból 10 phülét, vagyis kerületet alakított ki úgy, hogy mindhárom területtípusból volt benne egy harmad. Bevezette az Osztrakiszmoszt, vagyis a cserépszavazást, amivel az újbóli türannisz rendszer kialakulását akarta megakadályozni. A szavazás lényege az volt, hogy a cserépre felírták a polgárok annak a nevét, akit úgy gondoltak, hogy zsarnok akar lenni. Ha egy névből 6000 összegyűlt, akkor érvényes volt a szavazás, a legtöbb szavazatot kapott politikus 10 évre száműzetésbe kellett, hogy vonuljon. Az állam működése részben átalakult. Több jogot kaptak a polgárok, több lehetőségük lett arra, hogy az esküdtbíróság vagy a Bulé tagjaivá váljanak. Néhány szó, amikről még nem említett hivatalokról. A népgyűlés, vagyis az ekklészia feladata a törvényhozás volt, az adók kivetése és döntéshozás háború és béke kérdésében. Létrehozásának fő célja az volt, hogy a nép nagyobb beleszólást kapjon a város ügyeibe. Amikor az ekklészia nem ülésezett, a Bulé vette át munkáját. Nem szűnt meg az Areioszpagosz, vagyis a vének tanácsa sem, feladata a tisztségviselők ellenőrzése maradt. Korábban a vének tanácsa felelt a bírói funkciókért, de tagjai csak arisztokraták lehettek, így fokozatosan lecsökkentették a hatáskörét. Kleiszthenészhez sok reform köthető, arkhóni tevékenysége erős alapot adott az őt követő vezetőknek. Mégis a demokrácia fénykorát nem hozzá, hanem Periklészhez köthetjük. 15 évig vezette Athént, mert évről évre megválasztották újra sztratégosznak. A sztratégoszok tekintélye az Areioszpagosz hatáskörének csökkenésével fordított arányosan nőtt. Nagyon fontos, hogy a sztratégoszokat választották, míg minden más testületbe sorsolták a tagokat. Viszont a sztratégoszok a phülék élén álló katonai parancsnokok voltak, és fontos volt, hogy rátermettek legyenek. Mivel 10 phülé volt, ezért 10 sztratégoszt kellett választani. Az, aki Athént irányította, az első sztratégoszi címet kapta meg. Ilyen volt a már említett Periklész is. Periklész a szegények támogatására bevezette a napi díjat, a Bulé és az esküdtcég ülésein, valamint a színházi előadásokon. Így a szegények is elmehettek ezekre, és nem kellett attól félniük, hogy fontos pénztől esnek el, ha elmennek egy gyűlésre és nem otthon művelik a földet. Ezeket a pénzeket viszont valahonnan be kellett szereznie. Egyrészt a déloszi szövetség adóiból, másrészt az arisztokrácia támogatásának kötelezővé tételével tette ezt meg. A gazdagoknak támogatniuk kellett a színházi előadásokat, valamint a hadsereg fejlesztéshez is támogatást kellett nyújtaniuk, például a hadihajók felszerelésével. Az athéni demokrácia fénykorában igaz, hogy a szegényeknek jobb élete volt, mint Drakón idején, valamint a politikába is többet szólhattak bele, de azt látnunk kell, hogy a társadalomnak még mindig csak kis aránya politizálhatott, vagyis csakis a szabad jogállású athéni férfiak. Ebbe nem tartozott bele egyetlen nő sem, a rabszolgák és a metoikoszok sem, akik a városba betelepült idegeneket takarták. Ha tetszett a videó, iratkozzatok fel a csatornára, hogy ne maradjatok le a legújabb tartalmakról. Köszönöm a figyelmet!