[0:05]Ipar 4.0, negyedik ipari forradalom. Elég sokat hallottuk ezt a kifejezést. Én hét éve foglalkozom ezzel a témával. De mégis valahogy az utóbbi években merült csak föl kérdésként, hogy lesz ember a jövő gyárában? Mielőtt megválaszolnánk ezt a kérdést, nézzük meg, hogy mi is ez az ipar 4.0. A az ipar 4.0 Európában született meg ez a fogalom, méghozzá a német kormány számára 2011-ben született egy stratégiai dokumentum. Ott hangzott el, ott lett került leírásra ez a fogalom. Érdekesség, hogy ezzel egy időben Ázsiában, Japánban, Dél-Koreában a Smart Factories, az okos gyárak fogalmát használták egy nagyon hasonló témára. Kínában a Made in China 2025, későbbiekben a 2035, míg az Egyesült Államokban az Industrial Internet, vagy az Industrial Internet of Things, tehát az ipari dolgok internete fogalmát használták arra a valamire, ami elindult az elmúlt 10-15 évben. De mi is ez? Hoztam egy elsőre talán kicsit bonyolultnak tűnő ábrát, de egyébként egy felett egyszerű ábra. Függőlegesen láthatjuk az üzleti értéket, vízszintesen pedig az eltelt időt. Ha van egy az üzleti vállalkozás szempontjából értéket teremtő üzleti esemény, az ahogy telik az idő, veszít az értékéből. És ugye ez a Hakatornak a a folyamat késleltetési ábrája azt mutatja, hogy melyek azok okok, melyek azok, ami miatt ezek a késleltetések megtörténnek. Ugye az első az, amikor azonosítom magát az eseményt. Utána elemzem, elkészítem a döntést, majd cselekszem. És ugye ebben a rohanó világban, ami ahol minden gyorsul, nekünk is gyorsulnunk kell az iparban is. Hogy még mélyebbre menjünk ebben a témában, hadd hozzam el az Akatehnek, Akateh az a német műszaki tudományos akadémia. Akatehnek az ipar négy érettségi modelljét. Mint minden érettségi modell, szinteket határoz meg, és ezeken a szinteken valamilyen képességeket definiál, hogy mindenki meg tudja határozni, hogy épp ő éppen hol van, és mik lehetnek a következő lépések. Végigszaladnék ezeken röviden, ugye itt hat szint van.
[2:37]Az első kettő az nem is az ipar 4, hanem még az azt megelőző digitalizáció, vagy úgy is mondhatnánk, hogy még a harmadik ipari forradalom. Tehát az első szint az a számítógépesítés, tehát nem papírra rögzítjük, amit akarunk, hanem egy számítógépbe, általában kézzel. Ezt követi a második szint, az összekapcsoltság, amikor már ezek a számítógépek valamilyen hálózatba vannak kötve. Ezek az adatok hozzáférhetők többen számára, megjelennek a vállalatirányítási rendszerek, gyártásirányító rendszerek, illetve az automatizáció. Nagyon fontos, ez még nem az ipar 4.0.
[3:15]még vissza szeretnék menni. Bocsánat, szépen. A harmadik szint az a látás, láthatóság. Ez az a szint, ahol általában szenzorok szenzorok segítségével, akár valós időben gyűjtök adatokat a gyár működéséről. Nem biztos, hogy többet teszek vele, mint hogy gyűjtöm és láthatóvá teszem, de ez a harmadik szint. Ezt követi, hogy az így begyűjtött adatokat, amit felfoghatunk úgy is, mint egy ilyen digitális lenyomata a valóságnak. Úgy szokták hívni, hogy digitális árnyék, tehát ezt a digitális árnyékot elemzem és megértem, hogy mi is zajlik a vállalaton belül. Ha össze gyűjtöttem az adatokat, elemeztem, akkor akár képes lehetek bizonyos dolgokat előre jelezni. Ez az ötös szint, az előrejelzés. Ugye itt sok példát szoktak mondani, leggyakrabban lehet hallani például azt, hogy gépeknek a leállását szeretném előrejelezni, ezzel meg gátolva, hogy akár hosszú időre leálljon a termelés, vagy éppen selejtet gyártson. És végül a számunkra legizgalmasabb szint, az az önállóság vagy autonómitás, amikor ugye van egy folyamatunk, amiről gyűjtöttünk adatokat, kielemeztük, előrejeleztünk dolgokat, hát mire vár miért várjunk az emberre, akkor be tud avatkozni, és teljesen autonóm módon tud maga a gép is döntéseket hozni. Nagyon fontos, hogy ezek a szintek nem azt jelenti, hogy az egész vállalatnak az egész gyárnak mindenhol akár a hatos szintet kell elérje. Ugye, azt szoktuk mondani, hogy legalább azért hármasra érdemes lőni, és az igazán kritikus folyamatokban a hatosra. És akkor nézzük meg először a robotokat. Kiváltják-e a robotok az embereket? Hát persze. Természetesen, hiszen azért hozzuk létre őket, hogy elvégezzenek helyettünk munkát, és az elmúlt 40 évben ezt nagyon jól is tették. Hiszen a robotok, azok még ugye az előző ipari forradalomnak a vívmányai. Sokkal érdekesebb kérdés az, hogy miért váltják ki az embert? És az első ok az a munkaerőhiány. Magyarországon az idei év elején több, mint 10000 betöltetlen pozíció volt a termelőiparban. Ez egy nagyon erős nyomás. A másik pedig a minőségi problémák. Nekem több több gyár vezetője is mondta azt, hogy náluk a minőségi problémáknak a gyökér oka az ember. Emberek vagyunk, hibázunk. Ha jobb minőséget szeretnék, akkor ezeket a hibázási lehetőségeket kell eliminálni, akár azzal, hogy az emberi munkát kiváltjuk. Én azért visszamegyek, köszönöm szépen. A azt érdemes még az megnéznünk, hogy mire képesek ezek a robotok. És hogy ezt megnézzük, szeretnék egy időugrást tenni a múltba. Köszönöm. És megnézni azt, hogy a 60-as években hogyan képzeltük majd a jövőt. Hogyan fog majd a a háztartásvezetése, a házi munka kinézni. És azt gondoltuk, léptetné, köszönöm szépen, hogy majd így fogunk porszívózni, tehát a robot majd így fog porszívózni. És mi lett helyette? Ezt kaptuk helyette. És ez ez abból a szempontból is érdekes, mert megmutatja azt, hogy ma hogyan robotizálunk. Célgépeink vannak. Ez a robot nagyon jól tud porszívózni, de valószínűleg nem fog kávét főzni. Ez a robot, ez nagyon jól tud hegeszteni, a másik meg nagyon jól tud festeni, de nem nagyon tudnak mást. Van három angol szó, amivel le szokták ezt, vagy meg szokták definálni, hogy mik azok a feladatok, amikben igazán jók ezek a robotok. Ugye ez a veszélyes munkák, a piszkos vagy a nehéz munkák, és a az unalmas vagy repitetív munkák. Csak halkan teszem hozzá, hogy természetesen azok, amik amiket hatékonyan lehet kiváltani. Deha viszont megnézzük, hogy a negyedik ipari forradalomban mi zajlik, akkor azt látjuk, hogy a robotok egyre olcsóbbak lesznek. Ugye ezzel kerül egyre lejjebb a belépési küszöb, amikor egy robotot be lehet rakni a gyártásba. Másik oldalról meg egyre okosabbak lesznek. Ugye, hogyha most elmegyünk mondjuk egy egy egy autógyárba és megnézzük, hogy hogyan működnek ezek a robotok, ezek általában egy ilyen cellákban, körbe kerített részeken dolgoznak, ugyanis ezek nem nagyon foglalkoznak azzal, hogy mi van körülöttük. Ha bemegy egy ember, vagy bemegy és véletlenül elindul, a nagyon komoly akár halálos következménye is lehet, sajnos történt már ilyen. Viszont ezek a negyedik ipari forradalomban megszülető új robotok már képesek érzékelni a körülöttük levő teret. Képesek együtt működni az emberekkel, ki is alakult egy ilyen fogalom, hogy kollaboratív robotok. Amikor ténylegesen ő tartja, én csinálom, vagy én tartom, ő csinálja, és együttműködünk. Feltesszük azt a kérdést, hogy És akkor mi van az emberszabású robotokkal, illetve mi van a kevésbé emberszabásúakkal, akár kutya szabásúakkal. Ugyanis ezek a robotok is ott vannak. Kopogtatnak a gyárkapun, és csak azért nem jöttek még be, legalábbis itt Európában, mert még nagyon drágák. Voltam egy egy gyárban, ahol sétáltunk, és láttam, hogy bánatosan lógatják a kollaboratív robotok a karjaikat, ki vannak kapcsolva, és kérdeztem, hogy hát mi az oka ennek? Miért vannak ezek kikapcsolva? Azt mondják, hogy hát mi így termelünk profitot, ugyanis annyiba kerül ezeknek a robotoknak a a működtetése, sok 100000 euró, hogy olcsóbb kikapcsolva. Nézzük meg a mesterséges intelligenciát, hiszen jobban gondolhatjuk, hogy a mesterséges intelligenciának is lesz hatása a mindennapjainkra és a a munkahelyeinkre. Ez előtt 20 évvel még neves amerikai műszaki egyetemen is azt tanították, hogy a számítógépek alkalmasak a jól körülhatárolható algoritmizálható feladatokra, de a komplex, nehezen leírhatókra, amit például az autóvezetés nem. És ebben nagyon szép terminológiába gyalogolt be, illetve vezetett bele a Google, amikor is 2010-es évek közepén elkészített egy autonóm gépjárművet, amit nem emberi irányított. És azóta is a szakemberek, mi magunk is csak pislogunk, mert nem tudjuk megmondani, hogy mi a határa a mesterséges intelligenciának. Ma egy mesterséges intelligencia, vagy úgy fogalmazom inkább, hogy politika korrekte legyek, hogy a szélesebb körben hozzáférhető mesterséges intelligenciának az intelligencia szintje körülbelül egy négy éves gyermeknek a szintje. Tehát ha ennek a mesterséges intelligenciának adunk mondjuk egy videót, akkor szépen meg tudja benne azonosítani, hogy hol vannak, mondjuk egy piros szoknyás hölgy, vagy ki visel sapkát, ki nem. Tehát ezekben a dolgokra már képesek. Illetve azt is látjuk, hogy vannak szűk területek, ahol sokkal jobban tudnak teljesíteni, mint az ember. Tehát például mondjuk rossz látási viszonyok között 200 méterről be tudnak azonosítani egy embert. Vagy egy egy másodperc töredéke alatt meg tudja állapítani egy termékről, hogy hibás vagy nem hibás. És hol a vége? Hát ezt nem tudjuk. Ugye egyetlen egy jó hír, hogy nézve a mostani folyamatokat, kialakult egy úgynevezett augmented intelligence, azaz kiterjesztett intelligencia fogalom. Azaz a a mesterséges intelligencia jelen pillanatban, és feltehetően a következő, mondjuk négy-öt évben, kiegészíteni fogja a munkánkat, nem pedig elvenni. És azért tettem föl ide egy egy orvosi képet, mert én ezen a területen várom a legnagyobb fejlődést. Ugye azt szokták mondani, hogy ma egy orvosnak 25 órát kéne olvasnia ahhoz, hogy naprakészen tartsa a tudását. Ugye ez lehetetlen. Viszont ha van egy olyan szakértői rendszer, ami már most egyébként sokkal kezdeti fázisban képes tumorokat azonosítani, mint bármely ember, azt gondolom, hogy ez mindegyikünk számára egy nagyon nagy haszon lehet. De akkor milyen lesz a jövő? Ugye három dolgot biztosan tudunk mondani a következő öt évről. Az egyik, hogy a az érettség modellben említett hatos szintre csak korlátozott területeken látunk majd példákat. Most is látunk már ilyet, például van a sötét raktárak, ami már teljesen emberek nélkül, teljesen robotizáltan működik. A második, hogy a robotok, a már említett 3D, tehát a piszkos, veszélyes és unalmas feladatokat fogják átvenni, és a harmadik, hogy azokban a területeken, ahol rugalmasságot, adaptivitást igényelnek, azok megmaradnak számunkra. Ami egyébként szerintem benne volt már a 4.0-ban is, de most a Covid kapcsán ez egy sláger téma. Az Operátor 4.0 pedig azt írja le, hogy a negyedik ipari forradalomban azok a technológiai fejlesztések, hogyan fogják megváltoztatni az operátoroknak a munkáját.
[13:42]És ilyen példa, ez az exoskeleton, amit látható a képen, ami fizikailag segít abban, hogy én én emelgessek tárgyakat.
[14:46]Vagy mondjuk viselhető dolgok, amiken keresztül a robot meg az automata információkat kap arról, hogy én hol vagyok, mit csinálok, mikor kell neki esetleg körbe avatkozni. A másik hasznos dolog, hogy a technológia a tanításban és a támogatásban is be fog tudni lépni. Jelen pillanatban az AR, VR, tehát a a kiterjesztett valóság és a virtuális valóság, már most jól vizsgázott az oktatásban és a távoli támogatásban. És ez azért is fontos, mert az Y és az Z generáció esetében is látjuk már, hogy a fluktuá, sokkal hajlamosabbak a fluktuációra. Tehát nagyon-nagyon fontos lesz az, hogy mi gyorsan és hatékonyan tudjuk majd a munkaerőt betanítani. És hogyha mást nem visznek haza erről az előadásról, akkor szerintem ezt az egy gondolatot mindenképpen vigyék el, mert vigyáznunk kell arra, hogy ez a pár munkahely megmaradjon még a gyárakban.
