[0:00]Most témakörünknek a nácik hatalom átvételének témakörének harmadik részéhez értünk, Hitler útja a korlátlan hatalomig. Nézzük meg, hogy mik voltak Hitler céljai. Mint ahogy korábban említettem, Hitler úgy gondolta, hogy a német nép bajainak oka a német, illetve a nemzetközi zsidóság. Ezért elsődleges céljának azt tekintette, hogy a német népet tisztítsa meg a zsidóktól. Másodlagos célja Németországnak a naggyá tétele külpolitikai téren, méghozzá úgy, hogy a Versailles-i békerendszert semmisítsék meg. Tehát azt a békerendszert, ami gúzsba kötötte Németországot, ami megtiltotta a német hadsereg létszámának növelését, megtiltotta a fegyverkezést, megtiltotta az egyesülést Ausztriával. Ezeket mindenféleképpen meg akarta semmisíteni, illetve az első világháború végén elszedett területeket szerette volna visszaszerezni. Tehát ezek együttesen tartoznak abba a fogalomkörbe, hogy a Versailles-i békerendszer megsemmisítése. Hódítani akart, keleti életteret akart a németeknek. Ezt meg is fogalmazza egyébként ezt a keleti életteret, úgynevezett Lebensraumot szeretne Németország számára megteremteni, amit ő úgy ért, hogy a Németországtól keletre levő szláv népesség által lakott területek természetszerűleg járnának Németországnak, tehát ezek a területek kellenek, hogy gazdaságilag, mezőgazdaságilag élelemmel és különböző nyersanyagokkal ellássák Németországot, akár egy jövendő háborúban, akár pedig a mindennapokban. Tehát erre a Lebensraumnak, úgy mondja Hitler, ahogy ehhez a Lebensraumhoz joga van Németországnak. Ha egy kicsit magunk elé képzeljük Európa, Kelet-Európa térképét, akkor tudhatjuk, hogy mely területek is tartoznak ebbe a Lebensraumba. Hát nyilván elsősorban Lengyelország, amelyik közvetlenül határos a német területekkel. Másodsorban a mai Fehéroroszország, Ukrajna, illetve Oroszország keleti vagy európai részei tartoznak Hitler elgondolása alapján a német élettérbe, vagyis Lebensraumba. A az új célt, egy ennek az új államnak, vagy egy mindennél hatalmasabb német államnak a megvalósítását egy jelszóban is összefoglalja Hitler, méghozzá, hogy meg kell alapítani a német harmadik birodalmat. Hogyha visszagondolunk, hogy ez miért pont harmadik, akkor ehhez egy kicsit a középkori és újkori történelmet is ismerni kell. A középkori német-római császárság volt Hitler elképzelése szerint az első német birodalom. Tehát ez volt az első birodalom. Az 1871 és 1918 között fennálló német császárság volt a második birodalom, és a náci Németország lesz a harmadik német birodalom, ami Hitler elképzelései szerint végérvényesen Európa vezető hatalmává fog válni, és Európát ezentúl a németek, a német fegyverek, illetve a német gazdaság fogja irányítani. Ehhez az út természetesen a demokrácia felszámolásán át vezet, hiszen egy demokratikus viszonyrendszerbe,
[4:03]egy demokratikus gondolkodási rend közepette nem lehet ilyen hódításokba fogni, hiszen a demokráciával önmagában a fogalommal ellentétben áll az, hogy valakikre akaratukon kívül, vagy akaratuk ellenére ráerőltessenek valamit. Illetve hát nyilván a demokráciával ellentétes az is, hogy egy bizonyos népet vagy népcsoportot, vagy népcsoportokat alacsonyabb rendűnek vagy magasabb rendűnek tartsunk. Tehát a demokráciát fel kell számolni, mert erős kezű kormányzásra van szükség, nincsen idő és lehetőség arra, hogy mindenféle demokratikus vitákat folytassanak le a parlamentbe hosszan tartóan és Hitler szerint fölöslegesen. Emiatt a más nézeteket vallókat el kell hallgattatni, gyakorlatilag egy diktatúrát kell megvalósítani.
[4:57]Mindezt egyébként nem titkolja Hitler, tehát ezek nem titkos elgondolásai, hanem ezeket teljesen pontosan megfogalmazza például a Mein Kampf című művében. Hitler mestere volt a tömegek manipulálásának, hogy milyen nézetei voltak, és konkrétan tényleg milyen mondásokat mondott, illetve írt le a műveiben, ezek közül szeretnék most néhány részletet felolvasni. Hallgassátok meg ezeket, és próbáljunk elgondolkodni azon, hogy igazából ezek nagyon átlátszó dolgok. És ráadásul még le is voltak írva, tehát megjelentek a Mein Kampfban. Mégis az emberek elfogadták, elhitték és bedőltek neki. Tehát hallgassátok meg, és figyeljétek meg, hogy ezek a taktikák, amiket Hitler alkalmaz, ezek nem csak az ő taktikái. Ezek azelőtt is, akkor is és azóta is minden olyan politikusnak, minden olyan vezérnek, véleményvezérnek a taktikája, aki tömegeket akar irányítani. Ma sincs ez másként.
[6:16]Minden igazán nagy népvezér művészete abban áll elsősorban, hogy egy nép figyelmét ne szétszórja, hanem mindig csak egyetlen ellenségre összpontosítsa. Egy nagyvezér zsenialitásához hozzátartozik, hogy még egymással ellentétben álló ellenfeleket is úgy jelenítsen meg, mint amelyek egyetlen kategóriához tartoznak. A tömegek felfogóképessége nagyon korlátozott, az értelem kicsi, ezzel szemben a feledékenység nagy. E tényekből kifolyólag minden hatékony propagandának csak nagyon kevés pontra szabad korlátozódnia, és ezeket jelszószerűen oly sokáig használnia, amíg csak a legutolsó ember is képes egy ilyen szóval kapcsolatban maga elé idézni azt, amit akarunk. Nagyon fontos, tehát ezt még egyszer elmondom, hogy egy pont, vagy kevés pontra kell összpontosítani, és azt állandóan ismételgetni. Tehát, hogyha ilyennel találkozunk bármikor az életünkben, hogy egy politikus, vagy egy propagandista valamit állandóan mondogat, és ez egy nagyon egyszerű üzenet, tehát amit nem lehet, tehát amiről nem kell nagyon sokrétűen beszélni, és ezt állandóan mondja, és minden egyes platformon, minden egyes csatornán ezt halljuk, akkor gyanakodjunk. Gyanakodjunk, hogy itt most minket meg akarnak vezetni.
[7:54]A néplélek úgyan, hogy elsősorban a hatalmat tiszteli.
[8:03]Nézd, a munkások tömegei nem akarnak egyebet, mint kenyeret és játékot, nem értenek meg semmiféle ideált, és mi sohasem számolhatunk azzal, hogy a munkásokat jelentékeny mértékben megnyerjük. Mi egy új uralkodó csoportot akarunk kiválasztani, amelyet nem valami együttérzési morál vezérel, hanem amely tisztában van azzal, hogy az ő fajisága alapján jogában áll, hogy uralkodjék, és amely ezt az uralmat a széles tömegek felett könyörtelenül fenntartja és biztosítja.
[8:38]És akkor most hallgassunk meg a zsidók ellen szóló részletet szintén a Mein Kampfból. Ma a zsidó a nagy uszító Németország maradéktalan szétzúzására. A zsidóság gondolatmenete ebben világos, Németországból se vizállása, vagyis a népi nemzeti értelmiség kiirtása, és a német munkaerő ezáltal lehetővé tett kiszipolyozása a zsidó pénzvilág igájában csupán előjátékként jön számításba e zsidó világ hódító tendencia további kiterjesztése szempontjából. Mint oly gyakran a történelemben a hatalmas gyűrűben Németország a fordulópont. Ha népünk és államunk áldozatává válik a vér és pénzéhes zsidó népámyomónak, úgy az egész föld belesüllyed e polip szorításába. Tehát ebben a rövid idézetben is azt hallhatjuk, hogy a zsidóságot, mint valamilyen gonosz lényt ábrázolja Hitler, akik meg akarják fojtani a tiszta német népet és meg akarják semmisíteni. Tehát világos az üzenet, hogy a zsidókat el kell távolítani. Na de hát pontosan tudjuk, hogy ezt csak azért mondja, mert ő személyesen gyűlöli a zsidókat.
[10:02]Németország csak akkor lesz igazán Németország, ha egész Európa német lesz. Amíg nem leszünk Európa urai, csak tengődni fogunk. Németország, Európa, szükségünk van Európára és gyarmataira.
[10:22]És hogy ne legyünk eltévedve, azért még egy rövid mondatot is elmondanék. Sokan azt gondolják, hogy hát Hitler a kereszténység védelmében próbálta a zsidókat üldözni, de erről szó sincs. És erről árulkodik a következő mondat. Ha majd a többi dolgomat elintézem, leszámolok az egyházzal, belevallom a szuszt. Tehát ez a néhány rövid részlet, amelyek Hitler különböző műveiből, de elsősorban a Mein Kampfból valók, ezek rávilágíthattak arra, hogy milyen veszélyes és szörnyű eszméket hirdetett Hitler, de a többség nem volt hajlandó erről tudomást venni, és inkább Hitlerben próbálták megtalálni az ő problémáikra a megoldást. Ugye, arról beszéltünk, hogy 1923-ban elbukik a sörpuccs, és ezután a nácik taktikát váltottak, és a demokrácia lehetőségeit próbálták kihasználni a maguk céljaira. Tehát megpróbáltak demokratikus játékszabályok szerint, vagy legalábbis látszólag a demokrácia játékszabályai szerint játszani, és így megszerezni a hatalmat. De az az igazság, hogy a gazdasági válságig kevés sikert értek el. Ezen a táblázaton itt megfigyelhetitek, hogy a különböző Németországi választásokon hány szavazatot kaptak, illetve hogy ez mekkora arány volt a teljes szavazó létszámhoz képest. És hogy hány képviselőt juttattak be a parlamentbe, amelyik 480 fős volt ekkoriban. Tehát 24-ben még 32-t, 24-ben 14-et, 28-ban 12-t, tehát egyre kevesebb a náci képviselő a parlamentben, ahogy haladunk a válság felé. De még ne felejtsük el, egyelőre még nem tört ki a válság, az csak 1929-ben fog kitörni. A gazdasági válság kitörése pillanatában óriási lesz a munkanélküliség Németországban. Ez nyomort hoz maga után. Ismét felerősödik a harag, és ilyen helyzetekben mindig egyre népszerűbbek a szélsőséges gondolatok. Ugye ezzel már többször találkoztunk, de ezt sohase felejtsük el, ha rosszul mennek a dolgok, akkor az emberek megpróbálnak hibást találni. Tehát a saját problémáiknak a az okozóit szeretnék megtalálni, és ez a legritkább, hogy az ember saját magát találja meg hibásnak. Inkább mindig valaki mást próbálunk beazonosítani, mint a problémáinknak a az okát. És emiatt a szélsőséges gondolatok felerősödnek, hiszen a szélsőséges pártok mindig megpróbálják megmutatni, hogy ki a hibás, aki természetesen nem mi vagyunk. És hogyha ennek fényében megnézzük a különböző választásokat 1930 és 33 között, akkor azt láthatjuk, hogy ismét elkezd növekedni a nácikra szavazóknak a száma, méghozzá elég jelentős mértékben, bár még mindig nem érik el a szavazó polgároknak a felét sem, sőt alig valamivel haladja meg 1932 nyarán az 1/3-ot a nácikra szavazóknak az aránya. Hogyan sikerült ennek ellenére, vagy ezzel együtt Hitlernek megszereznie a hatalmat? Hát ebben nagyon nagy szerepe volt az úgynevezett propagandának. A propaganda, vagyis az, hogy a politikusnak a gondolatait eljuttassák a széles tömegekhez. Az előbb már felolvastam részleteket, és ott hallhattuk, hogy Hitler pontosan tudta, hogy mit és hogyan kell mondani a népnek ahhoz, hogy a nép ezt az eszmerendszert befogadja, megértse és magáévá tegye. Tehát keveset mondjunk, azt nagyon sokszor ismételjük el, és nyugodtan lehet ez hazugság, hogyha elég sokszor mondjuk, úgyis el fogják hinni nekünk. Tehát népszerű gondolatokat próbál a német nép elé odá helyezni. Például a rend fogalmát. Ugye, akinek, aki valamennyire is ismeri a németeket, az azért van egy ilyen elképzelés, hogy a németek, azok rendes emberek, tehát szeretik a rendet, szeretnek vonulni, szeretnek egy irányba menni, és a környezetüket is szépen rendben tartják. Tehát Németország az egy ilyen rendes terület.
[15:19]Tehát hogyha összehasonlítjuk Európa másik vidékeivel. Ezért, hogyha valaki rendet akart teremteni Németországban, és ezt hirdeti, hogy ő a rend embere, akkor biztos, hogy lesznek követői. Erőt hirdet, tehát, hogy én nálam van az erő. Aki engem követ, az hatalommal fog rendelkezni. Illetve megígéri, hogy Németország nagyságát visszaállítják. Ezen a plakáton is, amit itt látunk a képen, az látszik, hogy ott áll Hitler, és hogy adjatok nekem négy évnyi időt. És itt persze nincs befejezve, ami megint csak egy jó taktika. Tehát nem írja azt, hogy adjatok nekem négy évet arra, hogy, és akkor felsorolja, hogy mit csináljon meg, hanem csak adjatok nekem négy évet, és mindenki hozzágondolja, hogy mit fog majd Hitler megvalósítani ez alatt a négy év alatt. A hatalom megszerzésének másik fontos eszköze az erőszak volt. A nácik egy hadsereget, egy saját kis, sőt nem is olyan kis hadsereget szerveztek Németországon belül a saját követőikből. Ezek voltak az úgynevezett rohamosztagosok, a Sturmabteilung, az SA. Barna ingük volt, és náci karszalagot a horogkeresztet tartalmazó karszalagot hordtak. Tehát, hogyha a képet megnézzük, tényleg ilyen katonai egyenruha szerűségben járnak. De ez nem a német katonai egyenruha, hanem ez a német nemzeti szocialista német munkásnak, tehát az NSDAP-nak, a náci pártnak a saját párt hadserege volt. Tehát ma ilyet el se tudunk képzelni, hogy egy pártnak hadserege van, de ez a 30-as években egy teljesen általános helyzet volt.
[17:17]Egyébként mindjárt felolvasok egy másik részletet arról, hogy nem csak a náciknak volt fegyveres testülete, hanem a többi politikai oldalnak, így a kommunistáknak is.
[17:34]SA legények csoportja lassan elhagyta a kocsma előtt, egy sorozatot enged az üvegbe, és nyaktörő sebességgel továbbhajt. Nekünk kommunistáknak kevesebb autónk volt, mint a náciknak, és a megtorlásokat rendszerint lopott, vagy szimpatizánsoktól kölcsönvett autókkal hajtottuk végre. Ezt a munkát a kommunista vörös front harcosok szövetségének a tagjai csinálták. Ez a vörös front harcosok szövetsége, ez a kommunista rohamosztag volt. Tehát ugyanúgy a kommunistáknak is rohamosztagja, mint ahogy a náciknak a Sturmabteilung. Néha az én kocsimat is kölcsönvette egy elvtárs, akit azelőtt sohasem láttam, és néhány órával később hozta vissza. Én nem faggattam, ő nem magyarázkodott.
[18:24]Emlékszem egy kommunista nagygyűlésre, ahova a széksorok közötti középen húzódó elválasztó vonal mentén ült be 150 polgári ruhás emberünk, mármint nácik. Nagyban folytak a szónoklatok, amikor az egyik tagunk robbanószert hajított a kályhába. Óriási durranás következett, az ablakok kitörtek, és a terem tele lett sűrű fekete füsttel. Abban a pillanatban mi 150-en egyszerre vigyázva álltunk, immár karszalagosan és Esszá sapkában, előrenendítve a karunkat a Hail Hitler üdvözlésre. A vörösök teljesen megzavarodtak. A félelemtől vinyogva törtek a kijárat felé, de mi egy-egy letört széklábbal, ahogy begyakoroltuk, utánuk vetettük magunkat. Most már általában jobb volt, ha csoportba verődtünk. Egyes csoportjaink rendszeresen plakátragasztásra és jelszófestésre indultak éjfél után, létrával és festékvödrökkel felszerelve. Amikor hajnalban befejezték ezt a munkát, végigvonultunk a városon, és ütemesen kiáltoztuk, minden hatalmat Hitlernek. Négyes vagy hatos egységek, vörös cédulákat, meg a párt lapját dugdosták be a levélréseken. A felső emeleteken kezdtük, mert különben az alul lakók hamar lármát csaptak, és verekedés tört ki. Több bérház önvédelmi egységet szervezett, ennek tagjai már a bejáratnál vártak bennünket, és botokkal meg boxerekkel ütni kezdték bennünket.
[19:55]De az erőszak a parlamentben is behatolt.
[20:10]Egy parlamenti vita a következő módon zajlott le. Ezt az egyik náci főnáci írta le naplójában. A plenáris ülésen elszabadult a pokol. Ugye emlékszünk a Reichtag épületére, mutattam képet, képzeljük magunk elé a Reichtagot most belülről. Az egyik kommunista arcul csapja az egyik párttagunkat. Ez a jel a leszámolásra, ami rövid, de velős, tintás üvegekkel és székekkel hívjuk. Három perc múlva már csak mi vagyunk a teremben. Kivertük a kommunistákat, még a középpártok, hogy mentsék magukat, már korábban kimenekültek. A különböző pártoknak nyolc sebesültjük van, ez figyelmeztető példa volt. Már ezzel is tiszteletet szerezhet magának az ember. Az ülésterem iszonyatos pusztítás látványát nyújtja. Győztesként trónolunk a romokon.
[21:54]A birodalmi hadsereg tagjainak nem az állam védelmére kellett felesküdniük, hanem Hitlerhez való hűségre.
[26:32]Most nézzünk meg egy korabeli filmhíradó részletet a Reichtag pusztulásáról.
[27:47]Nézzük, hogy Hitler hogy használta ki ezt a tragédiát a Reichtag leégését. Kiderült, hogy egy félbolond kommunista fiú volt a tettes, akit megtaláltak az égő épületben kóborolni. Így nézett ki a fiú. Természetesen kihallgatták, gondolom a rendőrség megfelelő módszerekkel kihúzta belőle a vallomást. És a lényeg az volt, hogy ő kommunista, vagyis köré lehetett építeni, akkor a az összeesküvés elméletet, miszerint a kommunisták voltak azok, akik felgyújtották a Reichtag épületét, aminek az egyenes következménye az volt, hogy Hitler betiltotta a kommunista pártot. A kommunista képviselők mandátumait elvették. Tehát azokat a képviselői helyeket vagy szavazatokat, amiket leadtak a kommunistákra az 1932-es választások során, azokat érvénytelenítette. És a párt tagjait pedig koncentrációs táborokba zárta.
[29:03]A totális diktatúráknak az általános jellemzője az, hogy egy pártrendszert alakítanak ki. Vagyis mindenféle más pártnak a működését, azt megpróbálják korlátozni, majd betiltják.
[29:20]Tehát, hogy legyen pártrendszer, de az a pártrendszer, amelyik működik, az csak egyből, egy pártból áll. Erre jó példa egyébként a Szovjetunió, ahol a kommunista Bolsevik párt alakított ki egy ilyen egy pártrendszert. Na most, hogyha 1933-as választási eredményeket megnézzük, az látszik, hogy a nácik 43,9 százalékot kaptak,
[29:46]és a második helyezett párt a szociáldemokrata, a harmadik a centrumpárt, és csak negyedik volt a kommunista. Viszont a kommunistákat ugye betiltják, és a kommunistákra leadott szavazatok, az a 12,3 százalék akkor az ugye eltűnt a rendszerből.
[30:06]És ha így nézzük, akkor már a náciknak a 43,9 százaléka többséget, egy kis csekély többséget jelent a parlament egészén belül. És ezzel a kis csekély többséggel sikerült elfogadtatni az úgynevezett felhatalmazási törvényt, ami azt jelentette, hogy a náci kormány törvényeket alkothat a parlament nélkül is.
[30:45]A totális diktatúra megvalósítására törekedett, vagyis az élet minden területére kiterjedő parancsnoklámi rendszert akart megvalósítani. Ennek a lépései között fontos helyen szerepel a sajtószabadság megszüntetése.
[31:07]Miután a sajtóban esetleg ellenzéki hangok is megjelenhettek volna, ezért Hitler arra törekedett, hogy minden újság a náci pártnak a véleményét mondhassa csak. Gyakorlatilag betiltotta a többi újságot, és innentől kezdve csak Hitler politikáját támogathatták. A náciknak nem tetsző könyveket elégették nyilvánosan, ilyen autódafákat tartottak, ami hát semmiképpen sem vezet jóra. Tehát gondoljunk arra, aki könyveket semmisít meg nyilvánosan azért, hogy annak alapján elítélje a mögötte levő tartalmat, az lehet, hogy jó szándékból cselekszik, de biztos, hogy nem fog jóra vezetni. Tehát könyveket nem égetünk el, könyveket nem zúzunk, nem tépünk szét nyilvánosan, mert a könyv megsemmisítés, az nagyon-nagyon-nagyon összekapcsolódott a náci eszmerendszerrel. És pontosan tudjuk, hogy ennek mi lett a következménye, egy nép kiirtása, meg még további 70 millió embernek a halála. Tehát ezek nem vezetnek sohasem jóra.
[32:29]A könyveket nem kell megvenni, a könyveket nem kell elolvasni, hogyha nekünk nem tetszik, de semmiképpen sem kell nyilvánosan elégetni vagy megsemmisíteni őket.
[32:49]A totális diktatúrának szintén eszköze a látványos tömegrendezvény.
[32:58]A az erő demonstrációja. Képzeljük magunkat abba a helyzetbe, ahol ez a fotó készült. Mi is ott állunk a tömegben, mi is egyike vagyunk annak a hatalmas erőnek, amit ez a több 100000 fős hadsereg jelképez.
[33:35]A totális diktatúra megvalósításának következő lépése a közintézmények feletti uralom megteremtése. Közintézmények, vagyis iskolák, bíróságok, rendőrség felett is a náci párt akar és tud hatalmat gyakorolni.
[33:56]Csak a náciknak megfelelő emberek dolgozhatnak ezekben az intézményekben. Megszüntetik a civil szervezeteket. Egyesületek, szakmai szervezetek beolvasztása a náci pártba.
[34:16]Megvalósítják a Hitlerjugendet, amivel már az ifjúságot, a gyerekeket is bevonják a párt követőinek a sorába. Tehát már 10 éves korban is a Hitlerjugendnek lehet valaki a tagja.
[34:53]A zsidók üldözése. Nem sokat várta magára a zsidók üldözése sem. A nácik tehát mindent megtettek annak érdekében, hogy a zsidókat háttérbe szorítsák. A nürnbergi törvények ezt már törvényes keretek közé is vonták 1935-ben. Ezek alapján a zsidók elvesztették állampolgárságukat.
[35:21]Elvesztették német állampolgárságukat, aminek az lett a következménye, hogy nem vállalhattak ezen zsidók közhivatalt, nem lehetett belőlük rendőr, nem lehetett bíró, katona, tanár, semmi olyan, ami állami alkalmazottként kellett, hogy megjelenjen. Nem lehettek ügyvédek és orvosok sem, de nem lehetett biztosításuk, nyugdíjuk sem. Tehát a zsidók maradtak Németországban, sőt nem is engedték el őket, mert útlevelet sem kaptak. De nem rendelkeztek olyan jogokkal, mint a németnek született emberek. Tilos a nürnbergi törvények tiltják a zsidók és az áriák közötti házasságot, de nem csak a házasságot, hanem bármilyen nemi kapcsolatot is.
[36:14]Tehát ilyen táblák jelennek meg Németországban. Juden sind hier nicht erwünscht, vagyis zsidók itt nem kívánatosak. Egy boltra vagy egy színházra kiírják, hogy a zsidó itt nem kívánatos. Juden zutritt verboten, vagyis zsidóknak a belépés tilos. És ez teljesen normálissá vált egy ilyen helyzet Németországban, hogy ahol megjelent egy ilyen tábla, akkor oda zsidó nem tehette be a lábát. Gyilkosságok, tettlegességek, pogromok. Ezek közül a leghíresebb az 1938 november 9-ei úgynevezett Kristály éjszaka. Ami azért kapta ezt a Kristály éjszaka elnevezést, mert rengeteg zsidó tulajdonban levő boltnak a kirakatát törték be a nácik, és másnap úgy ébredt Németország, hogy hogy tele van minden üvegszilánkkal, mintha egy kristállyal lenne telehintve az utca. Ez volt tehát a Kristály éjszaka.
[37:25]Itt is egy másik hasonló üzletnek a kirakatát látjuk, illetve rengeteg zsinagógát is felgyújtottak ebben az évben. A zsinagóga az a zsidó templom.
[37:46]Gazdaságpolitika.
[37:51]Hitler az azonban egy csomó területen sikeres politikát folytatott, és ilyen sikeres politika volt például a gazdaságpolitikája. Ő azt hirdette magáról, hogy szavazzatok rám, és Németországot ki fogom hozni a válságból, és ez sikerült is neki. Sikeresen legyőzték a válságot a nácik, mert közmunkaprogramokat hirdettek. Ugyanúgy közmunkaprogramokat egyébként, mint amit Amerikában is csináltak. Ugyanolyan típusú beruházásokat valósítottak meg a nácik is, mint Amerikában, tehát autópálya-építést, csatorna- és gátépítést. Csak annyian nagy különbség, hogy míg Amerikában megmaradt a demokrácia, addig Európában és Németországban mindezt egy diktatúra valósította meg. A válság legyőzése érdekében a fegyverkezést is felpörgették, tehát fegyvergyárakat fejlesztettek, amit egyébként a versailles-i békeszerződésnek az előírásai nem tettek lehetővé. Tehát az a fegyverkezés ez tiltotta ezt, tiltotta a Versailles-i békeszerződés, de ennek ellenére a nácik ezt meglépték. És különböző jóléti intézkedéseket is hoztak, mint például betegbiztosítást vezettek be, vagyis hogyha egy munkavállaló megbetegszik, akkor a betegsége idején kap valamilyen táppénznek nevezett ellátmányt. Állami üdültetési programot valósítottak meg. Friss házasok elmehettek nyaralni például, házassági kölcsönt kaptak. És mindezek következtében Németországban gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség. A háború kirobbanásának idejére 2 százalék köré süllyedt, tehát hat év alatt a nácik gyakorlatilag megszüntették a munkanélküliséget Németországban. Tehát ebben mindenféleképpen teljesítették az elvárásokat. És ez a népszerűségüknek az oka volt. Életszínvonal emelkedése. Tehát emelkedik az életszínvonal Németországban, és mindez odavezetett, hogy az embereket jobban érdekelte az életszínvonaluk, mint a politikai szabadságjogok. Tehát Hitler megnyerte magának a németeket, és innentől kezdve nem kell azon csodálkozni, hogy követték őt a további lépéseiben is. Hitler a Versailles-i rend ellen. Hogy mik voltak ezek a további lépések? Hát a Versailles-i békerend felbomlasztása. Volt már szó a Lebensraumról, az élettérről. Azt állítja Hitler, vagy azt mondja Hitler, és ezt súlykolja nem csak a németeknek, hanem szerte a világon mindenkinek, hogy a németeknek joguk van a nagy keleti élettérre, vagyis Lengyelországra és Oroszországra. Kezdetben még óvatos lépéseket tesz ennek megvalósítása érdekében, hiszen tudja, hogy a német hadseregnek a létszáma és fegyverzete nagyon korlátozott, hiszen pont a Versailles-i békerendszer az, amelyik leszabályozta, nagyon alacsony szinten húzta meg a német hadsereg létszámát, illetve hogy milyen fegyvereket használhatnak. Hitler a hatalomra kerülésétől kezdve követelte a béke felülvizsgálatát. És az az igazság, hogy ebben még az első világháború győztesei is bizonyos szintig támogatták Hitlert, mert azt mondták, hogy végül is a német népnek joga van arra, hogy megvédje saját magát. Nem vették észre, hogy tulajdonképpen Hitler átvágja őket. De, hogy ez hogyan is történt részletesen, erről majd a következő videókban fogunk részletes ismertetést kapni.
[39:23]ahogy haladunk előre az évek során, 1933 és 39 között, egyre távolabb kerülünk a békétől. Hitler folyamatosan bizonygatta a békeszándékát, és a nagyhatalmak politikusai és a nagyhatalmak lakossága el akarta hinni azt, amit Hitler mond, mert nem akartak újabb háborút. Mindeközben, míg Hitler mondogatta, hogy én nem akarok háborút, nem akarok háborút, nem akarok háborút, bevezette az általános hadkötelezettséget. Katonailag bevonult a Rajna-vidékre, felmondta a Locarno-i szerződést, ami biztosította a francia-német határt, és fegyverkezett. És mindeközben a nyugati nagyhatalmak nem avatkoztak közbe, nem állították meg Hitlert, mert nem akartak újabb háborút. És ezt Hitler pontosan tudta, és ezzel a módszerrel sikerült hat év alatt gyakorlatilag a nulláról egy újabb világháborúra felkészülnie. Mindebben szövetségeseket is talált, Olaszországot és Japánt. Hogy ezek részletesen hogyan is történtek, erről a következő videóban fogunk továbbiakat megtudni.
