[0:08]Köszöntjük a kedves nézőket és érdeklődőket a Bornemissza Péter Gimnázium töri maraton programjában. A következő 11 részben végig fogjuk nézni a középszintű érettségi témaköröket. Mindegyikhez valamilyen fajta segítséget nyújtva, és ezek a témakörök a NAT által vannak meghatározva az oktatási hivatal honlapján elérhetőek. Olyan technikai jellegű változtatásokat eszközöltünk a sorrendben, hogy a magyar és az egyetemes történelmet valamennyire el tudjuk választani. Az első ilyen témakör az ókor, és ebben a az adássorozatban, a töri maratonban csak olyan témakörökről fogok beszélni, amelyek a szükségesek a középszintű érettségi témakörök megismeréséhez. Nem fejtjük ki teljes mélységében a témákat, viszont szeretnénk segítséget nyújtani minden érdeklődőnek, nézőnek, hallgatónak, abban, hogy legyen legalább hat-tíz olyan mondata, információja minden témakörtöbből, ami segítheti őt a sikeres középszintű történelem érettségi megírásában, illetve a szóbeli tételek kidolgozásában. Mélységében az egyes tételekről ugyanitt a Bornemissza Péter Gimnázium YouTube csatornáján tudnak majd további filmeket találni. Tehát akkor az ókor első témája az athéni államszervezet és működése a demokrácia virágkorában. Nagyon röviden, noha a témához nem tartozik hozzá szorosan, szeretném bemutatni azért a kialakulását az athéni demokráciának, illetve egyáltalán a demokráciának. Ugye a görög világ széttagoltabb, mint az ókori kelet, és ezért itt kialakultak önálló városállamok, a nagy birodalmakkal és folyóvölgyi kultúrákkal ellentétben, ezeket hívjuk poliszoknak, amely egyszerre politikai, gazdasági és vallási közösség, és jelenti az adott várost és a hozzá tartozó területeket is. Teljesen eltérő nagyságú, méretű poliszok voltak, különböző görög törzsek, ugye a jónok, a jónok, dórok telepedtek le ezen a területen, és különböző politikai berendezéseket hoztak létre. Ennek ellenére mégis görög világról beszélhetünk, hiszen alapvetően a nyelv és a vallás, és a valláshoz kapcsolódó olimpiai játékok kötötték össze ezeket a az államokat, városállamokat. A Krisztus előtti 8. században a túlnépesedés miatt elindult a görög gyarmatosítás, amely a nyelvet, a kultúrát, a vallást exportálta tulajdonképpen a Fekete-tenger partvidékére, Észak-Afrikába, Dél-Itáliába és Szicília szigetére is. Kezdetben a poliszokat, így most már lassan Athénre fogunk koncentrálni, az arisztokrácia, a földbirtokos arisztokrácia vezette, amely ugye amely ugye tulajdonképpen a földbirtokaiból gazdagodott és a vagyonát ebből szerezte. Ők voltak a politikai irányítók, és a földbirtokkal, ingatlannal nem rendelkező személyeket pedig a démoszba, az a nép közé sorolták. Az arkhónok, a vezetők, arisztokrata származású vezetők uralták Athént is, a királyságot követően, és közülük szeretnék kiemelni hármat, akik nagy szerepet játszottak az athéni demokrácia létrejöttében. Az első ilyen személy ugye Drakón, az arkhónságának az évét ott olvashatják a képen, és ő volt az első, aki leírta a törvényeket, ami nagyon jelentős volt, noha rendkívül szigorúak voltak, hiszen szinte mindent halállal büntetett, de azért jelentős ez, hiszen az írott törvény nem csak a törvényhozó által kérhető számon, hanem a kormányzottak által is számon kérhető. Őt követte Szolón, aki vagyoni osztályokba sorolta a az athéni társadalmat, és tulajdonképpen ő volt az, aki már a démosznak is lehetőséget juttatott a népgyűlésen való megnyilvánulásra, illetve az esküdtbíróságon való részvételre. A Krisztus előtti 560-as évek elhozták a türannisznek az idejét Athén életében, amely Peiszisztratosz nevéhez köthető. Ő ugye a türannisz az egyeduralmat zsarnokságot jelent, de ne egy a népet sanyargató zsarnokra gondoljunk elsősorban, hanem sok tekintetben ő, ő fejlesztette a várost, építkezéseket folytatott le, úgyhogy rendkívül népszerű zsarnok volt.
[6:05]Nem így a fiai, akik akik ellen föllázadtak, és az egyiküket meg is gyilkolták. Ezután az 500-as évek végén lévő válságot követően Kleiszthenész vezetett be reformokat. Ő pedig átalakította az athéni közigazgatást, és létrehozta a phülé rendszert, amelyben tíz olyan körzetbe sorolta be a város lakóit, amelyben garantált volt, hogy a démosz tagjai többségbe kerüljenek, és tulajdonképpen az ő általa bevezetett reformok eredményeképpen, ahogy ez a következő ábrán is látható, teljes mértékben sikerült a sikerült a népet bevonni a kormányzásnak a munkájába, és tulajdonképpen a klasszikus demokrácia kialakulása az Kleiszthenész nevéhez köthető, ugye maga a demokrácia szó a démosz és a krateó görög szavakból származik, és azt jelenti, hogy népuralom. Mint látható, három nagyobb társadalmi csoport volt: a bevándorlók, akik adóval járultak hozzá politikai jogok nélkül a városállam életéhez, a rabszolgák, akik nem voltak tömeges létszámúak, mint a klasszikus római rabszolgatartás során, és ugye a nekik nem is voltak semmiféle jogaik, és volt a polgárok, és a polgárok családja. Polgárnak számított minden 20 év feletti férfi, és ők vehettek részt az ekklésziában, a népgyűlésben. A népgyűlés volt a legfontosabb szerve az athéni népgyűlésnek, vagy demokráciának, gyakorlatilag mindent háborút, békét, szövetségeket, pénzügyeket ők döntöttek el, és ők jelölték ki a különböző hivatalokba a személyeket.
[8:09]Ugye sorsolás útján választottak a bulébe, az 500-ak tanácsába, minden phüléből 50 embert, és a ez a bulé volt az a szerv, amelyik addig látta el a városnak a kormányzását, ameddig, ameddig nem volt éppen népgyűlés, és a tagjai közül többen minden nap megtalálhatóak voltak a a piacon. Oké.
[8:44]Akkor a következő másik szervezet, a sorsolással választott esküdtbíróság, a héliaia, ami 6000 főt takart, és gyakorlatilag a bírósági ügyeknek a tárgyalásához volt nekik közük. Nagyon fontos a választás, az arkhónokat választották, bár ők elvesztették a vezető szerepüket a 400-as évek közepén, és a sztratégoszokat, a hadvezéreket, 10 főt, illetve a kincstárnokokat, és ezt az ábrát bemutatom ugye még egy ilyen felsorolás formában is, hogy a különböző fogalmakat megmagyarázzuk, és ahogyan az első képünkön láttuk, a cserépszavazás intézményét, az osztrakizmoszt is bevezették, amelynek a célja az volt, hogy az athéni polgárok bárkit kiszavazhattak tulajdonképpen a városállamból, akit a türannisz, zsarnokság létrehozásával hát gyanúsítottak. De ehhez 6000 szavazat kellett, ugyanúgy, ahogyan a ahogyan a az összes döntéshozáshoz, tehát az ekklésziának így kellett így volt határozatképes. A Periklész korához kötjük a 400-as évek közepéhez a athéni demokrácia klasszikus korszakát, és 461-ben ő már minden népgyűlésen résztvevő számára is a napidíjat bevezettette, és ezzel sarkalta egy kézműves napi bevételének az összegével sarkalta a polgárokat arra, hogy politizáljanak, hiszen a politika szó a polisz ügyeibe való részvétel kifejezéséből, políciából származik. A déloszi szövetséget azért említettem meg, mert a görög perzsa háborúkat követően a az Athén egy szövetségi rendszert hozott létre, a gyakorlatilag a perzsa támadások megakadályozása ellen, gyakorlatilag pedig a spártaiakkal való konfliktus, konfliktusa miatt, állami konfliktus miatt, és ennek a déloszi szövetségnek a vagyonából fejlesztették, építették ki a várost. Jó? Megyünk tovább. A görög-római építészet a következő témánk. Itt a görög építészetről van szó, egyébként mindig a pirossal való kiemelések jelzik, hogy az adott témakör melyik részéről beszélünk. Ugye a görög piacot agórának hívjuk, amely egy nyílt tér volt, és három fajta oszlopot láthatunk, balról jobbra a dó, a jón, és a korinthoszi oszlopot, amelyek hát szimbolizálták ugye a gyermeket, a fiatal lányt és az asszonyt is. Tehát tulajdonképpen ezek voltak az épület tartó elemek. Ugye minden görög templom és középületre jellemző volt a timpanon, a háromszög alakú zárószerkezet az oszlopok fölött, és ebben ebben ugye szoborcsoportok jelképeztek mitológiai jeleneteket, illetve a fríz, amely egy végigfutott a párkányzaton, és dombormű, sor ábrázolt ismét különböző jeleneteket. Színházak építése, ugye az orkesztra építése félkör alakú épületek voltak ezek nyitott színházak, egyébként általában hegyoldalt, és két nagy szobrászt szeretnék kiemelni. Az egyikük Pheidiasz, aki ugye Periklésznek volt a jó barátja, és például az olimpiai Zeusz szobrot és ő készítette, illetve Athénban, a város védőistenének palasz Athénének a szobrát. A másik pedig egy késő görög, hellenista korból származó személy, Mürón, aki pedig kitalálta az úgynevezett kontrapunktálást, amellyel úgy tudta ábrázolni a kontrapunktálást, a az embereket, a lakókat, mintha mozgásban lévő, élő személyek lennének. Ugye a leghíresebb műve a diszkoszvető, tehát kedves érettségizők, ha ilyet kérdeznek, hogy diszkoszvetőt ki faragta, vagy mi Mürón leghíresebb szobra, akkor nyugodtan kapcsoljátok össze a kettő dolgot. A következő téma a római építészet. Ugye itt fórumot hívjuk a főteret. A legismertebbek a kép bal felső sarkában látható vízvezetékek.
[13:58]A rómaiak építészetben óriásit alkotottak, ugye a Kolosszeumot látjuk a közepén a fotóknak, az amfiteátrum, körszínház, ugye a legkiemelkedőbb a Kolosszeum. Itt voltak az ünnepségek, gladiátorjátékok, versenyek, tehát mindenképpen egy nagy nagy építmény, és minden római városban megtalálható volt, így például a mai Óbuda területén lévő Aquincumban is. Fürdőket építettek, a fürdő kultúra kiemelkedő volt a római világban. Vidéken villákban éltek az emberek, amelyek tágas, világos, kényelmes vidéki házak voltak, középen aulával és tehát nyitott udvarral, veteményeskertekkel, tujákkal, amilyenre mindenki vágyik. A nagyvárosokban bérházakban éltek többr emeletes bérházakban az emberek, ezeket insulának, szigetnek nevezték a rómaiak. Ugye a bazilika építés, a jellemezte még a rómaiakat.
[15:10]Ez ma vallási tartalommal bíró épületnek tűnik, de a korszakban nem az volt, hanem a korszakban ez különböző, nyilván vallási is, de középületek is épültek így. Ki kell emelnünk a római úthálózatot, nem véletlen, hogy az a gondolat jelent meg, hogy minden út Rómába vezet, valóban Rómából indultak ki az utak, és a birodalom legszélső részéig elvezettek, és ugye külön ki kell emelni az első utat, a Via Appiát, amit Appiusz Censor építetett, és Neapoliszt, a mai Nápolyt kötötte össze Rómával. És végül még a Limesről egy-két dolgot. Ugye a határvédelme, a Limes, nagyon fontos volt a rómaiak számára, és bizonyos helyeken építettek kőből vagy fából készült falakat is a barbárok visszatartására, és ugye a legismertebb ilyen fal Észak-Angliában a Hadrianus által épített fal. A következő érettségi témánk a zsidó monoteizmus, és én itt annyit szerettem volna segítséget nyújtani, hogy a hat olyan dolgot mondanék el, ami egyedülállóvá teszi a zsidó vallást. Ugye emelt szinten van szó a a ókori politeizmusról, vallásokról, tehát ugye a politeizmus többistenhitet jelent, a monoteizmus egyistenhitet, és ugye a zsidóság legszentebb hitvallása a sma Izrael, Adonáj Elohénu Adonáj ehád, hald Izrael, az Úr az örökkévaló egy. És tulajdonképpen ez a zsidó monoteizmus, egyistenhit kifejezése. Nagyon fontos a Messiás várása a zsidó vallásban, mert hisz abban a zsidó vallás a megígért Messiásban, ami szabad, ami felkentet jelent, aki meg fogja szabadítani a bűneitől, és a mindenféle elnyomástól a zsidó népet. Maga a nép az ám is sajátossága a zsidó népnek, ugyanis nem csak az tartozik a zsidó néphez, aki zsidó vallású, hanem egy kiválasztott nép. Valóban, ugye az Ábrahámnak tett ígéretek alapján, hogy nagy néppé, nagy ámmá teszlek téged, ezért a zsidóság vallástól függetlenül népként is funkcionál. Elengedhetetlen Izraelhez kapcsolva az Erec, Izraelnek a földje, tehát az a föld, amit Ábrahámnak és a leszármazottainak, Izsáknak, Jákobnak, azaz Izraelnek és a 12 fiának megígért Isten, és elengedhetetlen a zsidó monoteizmusban a tóra, a tan, Mózesnek, próféta és tanítónak a könyvei, amelyek tulajdonképpen a zsidó monoteista vallásnak az istentiszteleti rendjét, a zsidó államnak a működését is megadják. És még ne hagyjuk ki a jeruzsálemi templomhegyen valamikor álló és a zsidóság reménysége szerint újra fölépülő Mikdást, azaz a szentélyt, a jeruzsálemi templomot, tehát ezek a tartalma, ezeknek, ezek a tartalma tulajdonképpen a zsidó monoteizmusnak.
[19:00]A következő érettségi téma a kereszténység kialakulása, tanai, elterjedése, és először a kereszténység kialakulásáról néhány szó. Ugye a kereszténység magyar kifejezés, az eredeti görögben semmi köze nincsen a kereszthez, hanem Krisztianosz, azaz Krisztusi kifejezésből származik, és a Krisztus az pedig ugyanaz, mint a Messiás, amiről az előbb beszéltünk. A felkent, és a keresztények hite szerint ez a személy a názáreti Jézus Krisztus.
[19:39]Tehát a kereszténység kialakulása így tulajdonképpen azt tartalmazza, hogy hogy a názáreti Jézus Krisztusnak a személye, megszületése, földi munkája, vagy szolgálata, ahogy szokták mondani a keresztények, és a kereszthalála, és a feltámadása harmadik napon, és utána 40 nappal későbbi mennybe menetele tulajdonképpen, és az az ígéret, hogy ezzel megtörtént az emberiség megváltása, hogy Jézus Krisztus meghalt az emberek bűneiért, eltemették, és föltámadt a harmadik napon, ezt nevezi maga a Biblia evangéliumnak, ami örömhír, jó hír, és egyáltalán nem volt idegen a kor, ugye az első századi Júdea, és ez és tágabban a római birodalomtól, hiszen ez evangéliumnak hívták például azt, amikor a a római hadvezérek vagy császárok megérkeztek egy városba, vagy valami ígéretet tettek a városnak, tehát ez ide tartozik. Akkor a próféciák nagyon fontosak a kereszténység kialakulására, azért vallják a keresztények, hogy a názáreti Jézus a Messiás, a Krisztus, mert több száz olyan a héber Bibliában, vagy ahogy más néven nevezzük, az Ószövetségben szereplő prófécia teljesedett be Jézus életében, amely amely igazolja az ő Messiás voltát. Tehát például, amikor azt mondja egy próféta, hogy Betlehembe fog megszületni a názáreti Jézus Betlehembe került. Amikor azt mondja a prófécia, hogy názáretinek fogják nevezni, majd ezt a személyt, akkor ugye az, hogy Názáretben élt a szüleivel szintén erre utal. Vagy az, hogy hogy meg fogja gyógyítani a vakokat, ez is egy ószövetségi prófécia, vagy éppen az, hogy átszegezik a kezeit, vagy az, hogy Isten elhagyja egy időre, az, hogy feltámadt, tehát a próféciáknak nagy szerepe van.
[22:08]És tulajdonképpen ez az egész történet Júdeában zajlik, ami az Erec Izrael. Tehát Izrael földjén, ami akkor a római birodalomnak volt a része, és ugye Jézusnak vannak tanítványai, szélesebb körű tanítványi kör, de kiválasztott 12-t, akiket apostoloknak nevezett. Apostol küldött, és ugye amikor az emberek olvassák az Újszövetségben az evangéliumot, akkor találkoznak azzal is, hogy Jézus elküldte a 12 apostolt, hogy széjjel járjanak és jó dolgokat tegyenek. Jézus szenvedésére is és halálára is van egy speciális kifejezés, ezt hívjuk ugye passiónak, ami szenvedést jelent. Nézzük meg a kereszténység tanait. Ugye vallja a monoteizmust a kereszténység, tehát azt mondja, hogy igazából ugyanaz az Istene a kereszténységnek, mint mint a zsidóságnak. Ugyanakkor azt mondja, hogy ez az egy Isten három személyben, Atyában, Fiúban és Szentlélekben jelentette ki magát, ezt nevezzük szentháromságnak. Vallja a kereszténység a megváltást, egyrészt, hogy minden ember a bűnei miatt halálra van ítélve, másrészt pedig azt is vallja, hogy megváltotta Jézus Krisztus az embereket a halálával és a feltámadásával. Beszél az engesztelés szükségességéről, tehát arról, hogy a mindenható Istent ki kell engesztelni, és hogy ez Jézusnak a kiontott vérével történt meg. Beszél az újjászületésről, azt mondja, hogy az emberek nem tudnak üdvözülni újjászületés nélkül, és az újjászületést pedig a Messiás Jézushoz való fordulás, az úgynevezett megtérés tudja elhozni az embereknek. A szeretetet kihangsúlyozza a kereszténység, de nem egy ilyen érzelmi, amit szoktak emojikat küldeni az emberek egymásnak, nem egy ilyen érzelmi szeretetről beszél, hanem azt mondja, hogy ne szóval, hanem cselekedetekkel és valósággal tegye az ember, illetve arról is beszél a szeretet kapcsán, hogy Isten maga a szeretet, és akik elfogadják a Jézust, akkor ők is szeressék egymást. Az Isten után, és ugye arról is beszél a szeretet kapcsán, hogy Isten úgy szerette a világot, hogy az egyszülött fiát adta érte, hogy aki el hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. És ugye arról is beszél és tanít a kereszténység, hogy hit által ragadható meg mindaz, ami Istenben van. Tehát nem azáltal, ahogyan régen a politeista vallásokban próbálták, hogy áldozatok által, véráldozatok által, különböző rituálékkal által kapcsolatba kerülni Istennel, hanem azt mondták, azt mondja a kereszténység, hogy ezt a láthatatlan Istent, és a és a megváltást azt hit által lehet megragadni, amiről ugye definíciót is közöl a Biblia, hogy a reménylett dolgok valósága, a nem látott dolgokról való meggyőződés, és azt is kifejezi a Biblia, és ez a kereszténység tanításai között ott van, hogy hit nélkül nem lehet az Istennek tetszeni. Jó? És nézzük az elterjedését a kereszténységnek. Ugye beszéltem a 12 apostolról, akiket 12 küldött. Ugye Jézus halála után nekik ott kellett maradniuk Jeruzsálemben, és a Biblia arról beszél, hogy pünkösdkor 50 nappal Jézus halála után egy zsidó ünnepen szintén eljött a tanítványokra, akik ott voltak a Szentlélek, és ez a Szentlélek betöltötte őket, és ezután Jeruzsálemben hirdették az evangéliumot, utána hirdették a különböző városokban az evangéliumot, Szamáriában, ugye a Közép-Izraelben, és utána hirdették az evangéliumot, Péter apostol egyrészt a zsidóknak, másrészt pedig ugye a Kornéliusz nevű római századosnak, és utána ebben az időben egy keresztény üldöző, Saulus is keresztény lett, és utána ő Pál apostolként több missziós úton hirdette az evangéliumot a világ minden részén. Európa számos helyén, és így ebből a misszióból küldetésből indult el a kereszténység Európában, de tudjuk, hogy a többi apostol is elment a szkiták közé, elmentek Egyiptomba, elmentek Etiópiába, Tamás elment Indiába, és mindenhol hirdették Jézust, mint Messiást. A római birodalommal és alapvetően az állam hatalommal viszont konfrontációba került összeütközött a kereszténység, hiszen maga a monoteizmus és a császár kultusz ellen is fellépett. Emiatt üldözték a keresztényeket, a római birodalomban számos ilyen üldözés volt, ahol ahogy a képen is láthatjátok, fizikailag is igyekeztek megsemmisíteni a hitvallókat. Ugyanakkor közben megszületett a Biblia szövege az első század végéig, az úgynevezett Újszövetség, aminek a felosztása úgy van, hogy négy evangélium van, van egy apostolok cselekedete című könyv, ezek a történeti könyvek. Levelek vannak, ebből a levelekből nagyon sokat Pál apostol írt, de írt Péter is, Jakab apostol, Júdás, János is írtak leveleket, és ezek a levelek tanítják a hívőket arra, hogy hogyan éljék meg a hitüket, és ugye van egy könyv, János apostol Jelenések könyve, ami pedig a végidőkről szóló könyv. És miközben ezek az évszázadok zajlottak a római birodalom mégisse alatt, kialakult a kereszténységen belül egy hierarchia a hívők között, ezt szent elrendezés azt jelenti a hierarchia, és ugye kezdetben az apostolok és az úgynevezett szolgálati ajándékok vezették az egyházat, majd az üldöztetések alatt a második, harmadik, negyedik században ez annyiban alakult át, hogy minden városban lett egy vezető, ezeket hívjuk püspököknek, ami fölvigyázót is jelent.
[29:48]És akkor itt most köszönöm a figyelmet, és véget ért az első töri maraton rész.
