[0:08]Már csak kilenc van.
[0:16]középkort folytatjuk, mégpedig a magyar középkorral fogunk foglalkozni. Szeretném kihangsúlyozni, hogy ennek a videósorozatnak a célja az, hogy a középszintű érettségire, történelem érettségire készülő diákok mindegyike kapjon néhány információt arról, hogy hogyan is kell fölkészülni, legyen hat-10 mondata minden témakörhöz. Tehát a magyar középkort a honfoglalás okaival és menetével kezdjük el. Ugye nem témakörünk, de azért fel, tehát nem kell középszinten a magyar nép őstörténete az eredet kérdései és a vándorlása, de azért kövessük végig az őseinket őshaza az őshazától Magna Hungáriától a Kazár Birodalom peremén lévő Levédián keresztül Etelközbe.
[1:18]A Bug és a Nyeszter folyó közé, ide a Kárpát-medence előterébe, és ugye a magyar törzsszövetség tulajdonképpen ugye ennek bemutatása sem feladatunk, a kettős fejedelem által irányított magyar törzsszövetség, aminek része volt a hét magyar törzs és a két és fél Kavar törzs, akik a Kazár birodalomtól való eltávolodáskor csatlakoztak a magyarokhoz. Ez a törzsszövetség alapvetően félnomád életmódot folytatott, és gyakorlatilag a legfőbb foglalkozásuk az az volt, hogy hogyan bérkatonaként harcoljanak. És egy ilyen alkalommal, amikor a bizánci császár 894-ben felbérelte a magyarokat, hogy az Aldunánál tartózkodó bolgárokat megtámadják, akkor miközben a magyar sereg harcolt a bolgárokkal, addig a bolgár cár felbérelte a magyaroktól keletre táborozó besenyőket, hogy támadjanak rá az üresen, védtelenül maradt szál magyar szállásterületekre. És ennek a besenyő támadásnak az eredményeképpen született meg a döntés a magyar törzsfők között, hogy tovább költöznek nyugat felé, és a Kárpátokat által határolt ma úgy hívjuk Kárpát-medencébe költözzenek be, ahol ugye a Duna, Tisza, Körös, Maros, Dráva, Száva folyók által a víz biztosítva volt, az Alföldi legelők megvoltak, és ugye a hegyek miatt, amelyek csak hágókon keresztül járhatóak, a védelem is garantálva volt a térség védelme, legalábbis a keleti sztyeppéi pusztai népektől. És ez az egyik oka a beköltözésnek, de nem fejvesztett menekülés volt ez, hiszen a magyarok a korábbi megbízatásaik révén, amelyek nyugati uralkodóktól is nyertek el, azok egymás elleni harcai során, ezzel, ennek a megbízásnak az eredményeképpen ismerték már a Kárpát-medencét, és ezért is tudtak így dönteni, hogy felelősen, tehát ez ez is oka volt a katonai vereség mellett ennek a az akciónak. Úgyhogy 895 és 900 között elfoglalták a Kárpát-medence térségét. 895-ben először csak a Dunáig nyomultak előre, majd 899-ben egy hadjáratot indítottak a osztrák herceg megbízásából Berengár király ellen Észak-Itáliába, és ebben a hadjáratban győztek, de mire visszatértek a megbízójuk meghalt, és a fia az utódja nem akarta kifizetni a megbízási díjat, és ezért a magyarok elfoglalták Pannóniát, azaz a Dunán túlt is. És így a teljes Kárpát-medence a magyar fejedelemségnek a része lett. László Gyula régész felvetette az 1900-as, 80-as évek körül azt az elméletet, hogy kettős honfoglalás történt, hiszen korábban, mint a magyarok előtt nagyjából 200 évvel, az avarok már birtokolták ezt a területet, és amikor a magyarok megérkeztek, akkor a nyugati határszélen találtak avarokat, illetve székelyeket, hozzájuk hasonló nomád népeket, akik mintha őrizték volna és biztosították volna a területet. Tehát László Gyula úgy gondolja, hogy egy kettős honfoglalás történt tulajdonképpen két lépcsőben érkeztek ide a magyarok. A két vezére a magyaroknak Árpád és Kurszán volt, de 904-ben Kurszánt csapdába csalták a németek és meggyilkolták, és ezután Árpád lett a főfejedelem egy személyben, és 907-ben a Pozsonyi csatában legyőzte a németeket, és így a magyar fejedelemség integritása, önállósága megmaradt. A következő témánk is ehhez kapcsolódik a kalandozások vagy támadó hadjáratok. Ugye a magyarok letelepedtek törzsenként a Kárpát-medencében, de folytatták a hadjáratokat, immár nem csak megbízásból, mint a Berengár ügy, hanem önszorgalomból is. Tehát zsákmányszerző hadjáratokat indítottak, és ebben ugye a kedvelt módszerük volt a cselvetés, amikor a megtámadták a ellenük felállt ellenséges csapatokat, majd menekülést színlelve maguk mögött maguk mögött húzták az üldözőket, és ezzel felbontották a korábban stabil hadrendet, majd amikor egy olyan területre, amit a magyarok már előre kijelöltek maguknak becsalták az ellenséget, akkor a lesben álló seregrészek bekerítették és rátámadtak az üldözőkre, és így felmorzsolták őket, és ezzel az a technikával a cselvetéssel nagyon nagy sikereket értek el a magyarok. Ebben segítette őket a félelmetes eszközük, amit a képen a lovasnál látunk, a lovasoknál látunk, a visszacsapó íj, amely jellegéből adódóan nagyon nagy erővel tudta kilőni a nyilakat, úgyhogy a az üldözők kezdetleges páncéljait is átütötték.
[7:38]Ugyanakkor becsúsztak, illetve még azt elmondanám, hogy nagyon sikeresek voltak ezek a hadjáratok, hiszen a hiszen a imaformák közé Európa több területén bekerült a magyarok nyílaitól ments meg Uram minket fordulat. de 933-ban már Merseburgnál vereséget szenvedtek a magyarok, kezdték kiismerni ezt a cselvetés technikát, majd 955-ben Augsburgnál a Lehel Bulcsú vezette kalandozó csapatok totális vereséget szenvedtek, és tulajdonképpen ezzel a magyarok nyugati irányú kalandozásai lezárultak. Még Bizánc felé a 960-as években indultak ilyen hadjáratok, de a 960-as évek közepétől oda is elküldte a békét küldöttséget a magyar fejedelemség, és Bizánc is leálltak a hadjáratok, és felbomlott eközben az egy évszázad alatt az a törzsi letelepedés, amivel indult a honfoglalás után a a magyar fejedelemség története, hiszen hiszen a zsákmányszerző hadjáratokban minél több csoport törzselelem akart részt venni, és ezért ők átköltöztek azokra a részekre, ahol ezek a hadjáratok szerveződtek. És valamikor 970-es évek indulására a magyarok egy dilemma elé kerültek, hiszen a bizánci és a német-római birodalom, német-római császárság egymással szövetséget kötött, és a magyar fejedelemség és a magyar nép fennmaradása volt a tét. És itt megyünk át a következő témánkra, Géza és István államszervező tevékenységére.
[9:37]A képen Géza ábrázolását, Géza fejedelem ábrázolását láthatjátok a Képes Krónika című krónika 14. századi krónika gyűjteményből.
[9:54]Géza volt az első olyan magyar fejedelem, ugye 972 és 997 között uralkodott, aki nem vett részt kalandozásokban. Tehát nem volt semmiféle negatív felhangja az ő személyének a nyugatiaknál.
[10:10]Három nagy regionális úr volt még az Árpád-házból származó Géza fejedelem, tehát a főfejedelem mellett Gyula, aki Erdélyt birtokolta, Ajtony, aki a Maros alsó folyásánál volt, és Koppány, aki pedig Somogyországot, a Balatontól délre első dunán túli részeket birtokolta. És ez a három ember részese volt a Bizáncba küldött küldöttségeknek, és görög ortodox módra meg is keresztelkedtek. Persze mást az életmód az egy más kérdés. Őket kellett Gézának valahogy semlegesíteni és megnyerni, hogy a politikáját folytathassa, és ezért elvette a Gyula lányát Saroltot, és 973-ban a quedlinburgi birodalmi gyűlésre, Német-római császárság birodalmi gyűlésére elküldte a követséget, és keresztény hittérítőket kért és lovagokat. A tehát bejelentette, hogy a magyar fejedelemség csatlakozni kíván a nyugati római katolikus egyházhoz is, és a nyugati világhoz is. A következő 20 évben többé-kevésbé jelen volt a kereszténység és a nyugat Magyarországon, de 996-ban, amikor Bajor Gizellát megkérte és megnyerte feleségül a fiának Istvánnak, a fejedelem, akkor már érkeztek lovagok, Hont, Bencellin, Pázmán, megérkezett Asztrik püspök, és Pannonhalmán megalapították az első bencés kolostort, és tulajdonképpen Géza 997-es halálára már megnyílt a lehetőség arra, hogy az ország valóságosan is csatlakozzon a nyugati Európához. És a halál után viszont, Géza halála után a primogenitúra és a szeniorátus öröklési rendje csapott össze. Ugye, hát ez azzal járt, hogy a primogenitúra, ugye az az elsőszülött öröklése, ezt támogatta Géza, és ezért jelölte ki Istvánt utódjának. A szeniorátus pedig azt jelenti, hogy a legidősebb cselekvőképes férfi rokon örökli a trónt, ez viszont Koppány volt. És így térünk rá ezzel a konfliktussal István államszervező tevékenységére immár, aki ugye építkezett a Géza által hozott lovagokra és papokra és szerzetesekre, és tulajdonképpen elsőként Koppánnyal kellett megküzdenie, de Koppányt Veszprém melletti csatában legyőzték István csapatai, felnégyelték Koppányt, és mihez tartás végett elküldték a négy darabot az ország különböző részeire. Ugye, István is fejedelem először, de ahhoz, hogy teljes jogú keresztény uralkodó legyen, ehhez nem csak megkeresztelkedni kellett, hanem királyi címet is kellett szereznie, azzal azért, hogy beilleszkeshessen az európai rendbe, és ezért azt tette, hogy elküldött követeket a pápához, és a német-római császárhoz is, és az egyiktől koronát, a pápától, és uralkodói lándzsát, ahogy a képes krónika ábrázolja őt koronával és lándzsával, a német-római császártól lándzsát kapott. Ezt követően legyőzte Gyulát, házőrizetbe vette a nagypapát, és utána legyőzte Ajtonyt is, és megkezdődött az államszervezés, amelyet most csak felsorolok, majd a következő dián látni fogjátok ábrában is. Tehát vármegyéket szervezett nagyjából 30-40-et, és az élükre ispánokat helyezett, és így épült fel az az István király által szervezett állam. Tehát ugye először is volt a királyi vármegyék, amelyekben a föld 2/3-a a királyé volt, és ezeket a földeket a többi 1/3 egyházi föld volt, vagy világi nagybirtokosoké, és és a királyi vármegyék, királyi földjei fölött, illetve a vármegyék fölött az ispánok diszponáltak.
[15:04]30-40 vármegye szerveződött meg István uralkodása alatt, és az ispánok feladata volt a bíráskodás, a király képviselete, az adók beszedése, amelyből 2/3-ot felküldött a királynak, 1/3 pedig maradt ő nála, és a háború esetén az ispán vezette katonai erővel, a katonai a katonaságot harcba a királyi hadseregbe. Ugye a királyi udvarnak a központja volt a irányítója volt a Nádorispán, és ő és az ispánok egy része benne volt a királyi tanácsban, és emellett ugye voltak az egyházi nagybirtokok, amelyek a világi nagybirtokokkal együtt a királyi vármegyék 1/3 területeit foglalták el. És ugye ebből az időben alakul ki, vagy kezd el kialakulni ilyen módon a nemesség, tehát az ispánokból a világi előkelőkből, és elkezd kialakulni a jobbágyság, a szolgálatra kényszerített szabadokból. És egy nagyon érdekes csoport kezd el létrejönni a várjobbágyok vagy várnépek, akik nem földművelőek, hanem az ispán körül forgolódnak, és ők lesznek majd később berementendő speciális réteg. És akkor ugye visszaugorva, tehát egyházmegyéket is szervez István, és ezek az egyházmegyék ugye biztosítják az ő uralmát, illetve a katolikus egyház uralmát Magyarországon. Egyébként a magyar királyokat apostoli királyoknak is nevezik, hiszen az egyhátszervezést is végezte. Ugye nagyon fontos a közigazgatás, tehát a vármegyék mellett ez az egyhátszervezet, amelyről és nagyon fontos, hogy törvényeket hoz István. Tehát törvények, amelyek arról szólnak, hogy vannak a világi ügyekről szóló törvények, de például az egyházzal kapcsolatos törvények is, hogy minden falu építsen, minden 10 falu építsen templomot, ki miről gondoskodik és így tovább, és hogy részt kell venni a misén minden embernek. Ezekről is törvények rendelkeznek, és emellett pedig ugye pénzt is vert István. Tehát megvan a közigazgatás, vármegyerendszer, egyházat, katolikus egyházat szervezi Magyarországon, törvényeket hoz, pénzt veret. Oké, és 1030-ban megvédi az országot a német támadástól, és az utolsó nagy kérdése, amire nagyon nehezen talál választ, az pedig a trónöröklés, mert az életben lévő felnőttkort megélő fia, Imre herceg 1031-ben egy vadászbalesetben meghal, és nem biztosított a király számára a legközelebbi Magyarországon tartózkodó rokon Vazul által a kereszténység fennmaradása, az újrend fennmaradása, és ezért ezt ezt a személyt ugye uralkodásra alkalmatlanná teszi, kiszuratja a szemét, és orrá fülébe szemébe forró ólmot öntött, és meghívja az unokaöccsét, unokaöccsét Orzeoló Pétert Velencéből, és ő lesz a király. Tehát tulajdonképpen István király uralma átmentődik, és most egy nagyot kell majd ugranunk a témakörök miatt a 13. századig, amikor az Aranybulla legfontosabb elemeiről kell beszélnem. Ugye, az Aranybullát második András adta ki, 1205 és 35 között uralkodott. Ugye, ő egy új politikát hirdetett meg, aminek az volt a lényege, hogy a a dominális jövedelmei helyett, tehát a földbirtokból származó jövedelmei helyett a regálékra, a királyi jogon szedett jövedelmekre, városok adója, vámok, egyebek kívánt támaszkodni. De ez sajnos nem volt elég, viszont nagyon sok birtokot eladományozott, és uralkodása alatt a királyi birtokok felét adta oda nemeseknek.
[19:53]Ezzel létrejött egy bárói mozgalom, vagy egy bárói csoport, akik már ilyen szinte kis királyként uralkodtak az országrészükben, és ez elégedetlenné tette a városokat, akiket adóztatni akartak, ők is a kisnemeseket, akiknek a földjeit elvették, a szervienseket, akik a korábbi várnépekből még ebben az időben rendezetlen jogú, nem tudni, hogy nemesek vagy jobbágyok, de mindenesetre szabadok, magukat szabadoknak tartó személyek, és az egyháziakat is sértette.
[20:31]És ezért a bárókkal szemben létrejött az Aranybulla mozgalom, aminek az volt a célja, hogy a király hatalmi szóval rendezze ezt a kérdést. És 1222-ben megkiadta az Aranybulla rendelkezést, 31 cikkelyes törvényét István király, ami bocsánat, András király, második András. Ugye az elnevezés azért van, mert arany pecséttel van lezárva, és ebben leírta a sarkalatos nemesi jogokat. Például, hogy nem kell adózni a nemeseknek, hogy a nemesek fölött csak a király birtokol bíráskodhatik, és azt is elmondta nekik, hogy vagy az is benne volt, hogyha külföldön háborúzik a király, akkor neki kell fizetnie az őt elkísérő nemesek minden költségét, és a legismertebb része ennek az úgynevezett ellenállási záradék, amelyről szól, utolsó záradékként utolsó pontként, hogyha a király megszegi az aranybullában tett ígéreteit, akkor a nemesek bűntelenül fellázadhatnak ellene, és nemet mondhatnak a kérdéseire. Ez azért nagyon fontos, mert erre a dokumentumra épülnek majd az emelt szinten kérdezett 1351-es törvények Nagy Lajos uralkodása alatt. A második András fia volt Negyedik Béla, 1235 és 1270 között uralkodott. És az ő uralkodását is be kell mutassuk. Ugye az ő uralkodásának elejéről és a tatárjárásról Rogerius Siralmas énekéből lehet olvasni. Tudjuk, hogy konfliktusban állt a nemesekkel négy ponton. Az egyik, hogy visszavette az apja által eladott birtokokat, a másik, hogy elegedette a királyi tanács székeit, ezzel fölé emelte magát láthatóan is a nemesek fölé. Harmadrészt megerősítette a kancelláriát, minden kérést a király elé csak a kancellárián keresztül lehetett benyújtani. A negyedik pedig, hogy betelepítette az akkor még pogánykodó kunokat, akik nem nagyon törődtek a közkölcsön és a magántulajdonnal. Az ő uralkodása alatt történik meg a tatárjárás, amiről mindjárt beszélni fogok, és viszont neki is, ahogy ő, ő neki konfliktusa volt az apjával, Bélának is konfliktusa lett a fiával, Ötödik Istvánnal, és hozzáköthető 1267-ben még a szervienseknek a nemesítése, tehát végre rendeződött a helyzet ennek a társadalmi csoportnak. Az aranybullához még, amit írtatok, szúrjatok be egy jegyzetet, hogy 1233-ban kiterjesztették az egyháziakra is, jó? Nézzük meg a tatárjárást nagyon gyorsan, és az újjáépítést. Ugye a mongolok egy birodalomépítő nomád nép voltak, Közép-Ázsiából érkeztek, legyőzték a közép-ázsiai muzulmán államokat a 13. század elején, ugye Temüdjin, azaz Dzsingisz kán vezetésével, legyőzték az orosz fejedelmeket, és 1240-re megérkeztek a Kárpát-medence előterébe, immár Dzsingisz unokájának Batunak a vezetésével.
[24:10]És 1241-42-ben megtámadták Magyarországot. Ugye a magyar királyság próbált felfegyverkezni, Ugrin érseket, Kalocsai érseket nevezte ki a hadsereg vezetőjének, főparancsnokának Negyedik Béla. A nemesek nem nagyon lelkesedtek, hiszen meg volt romolva a királlyal a viszonyuk, és úgy gondolták, hogy majd a király, ha ráfázik, akkor bizonyára majd velük velük kiegyezik. És tulajdonképpen, hát a Muhi csatában, ami a képen is látható, 1241 április 11-én vereséget szenvedtek a magyarok. A tatárok az ország középső részét teljesen elpusztították. A király elmenekült a Horvátországba, Trau várába, majd amikor 1242 márciusában a mongol seregek kivonultak, akkor utána tulajdonképpen már a királyon múlott, hogy hogyan építi újjá az országot.
[25:24]A tapasztalat az volt, hogy a kővárak ellen tudnak állni az ellenségnek, és ezért kővárakat építettett, de ehhez a nemeseknek újra birtokokat adományozott, úgyhogy tulajdonképpen szakított a korábbi politikával, visszahívta a kunokat, letelepítette őket a Makkiskunság, Nagykunság néven nevezett területeken, és számított rájuk katonai erőként, és emellett ugye tudjuk, hogy a lányát, aki a tatárjárás alatt született, Margitot apácának adta, fölajánlotta Istennek. Mindenesetre az biztos, hogy Negyedik Bélát joggal nevezzük második honalapítónak, hiszen a saját politikájával, elképzelésével is szakítva tudta az országot építeni, újjáépíteni. A következő témánk az első Károly uralkodása. Ugye nagyon nagy lépésekkel kell haladnunk, hiszen hiszen a témakörök adják meg, hogy hogyan menjünk. Tehát első Károly az Anzsu dinasztiához tartozott, 1301-42 között uralkodott. Az első feladata a kiskirályok legyőzése volt, és le is győzték a kiskirályokat, le is győzte őket. A legbiztosabb módszere az volt, hogy túlélte őket, mert fiatalabb volt náluk, bár a Rozgonyi csatában 1312-ben az Amadefiak ellen győzelmet aratott. Uralkodása alatt megszilárdította a magyar királyságot és a gazdaságot. Bevezette a kapuadót, amely az első olyan pénzben fizetett állami adó, amit a jobbágyoknak kellett az államnak, tehát a királynak fizetni. Bevezette a harmincad vámot, azaz megújította a kereskedők vámfizetési kötelezettségét. A bányák miatt a nemesfém feltárás miatt bevezette az urbura vagy bányabér dolgot, ami azt jelentette, hogy nem vette el a bányák területét és az ahhoz tartozó földeket a nemesektől, hanem az ott kitermelt nemesfém 1/3-át a nemeseknek adta, és aranyforintot vezetett, ahogy láthatjátok, ezt forintnak a Liliomról, a filáról, a virágról nevezzük Firenzei mintára tette ezt, és nagyon fontos volt külpolitikai szempontból, hogy Visegrádon 1335-ben tartott egy találkozót a lengyel és a cseh királyokkal, akiket kibékített, és új kereskedelmi útat nyitottak Prágán keresztül, amely kikerülte Bécs városát, amelynek áru megállító joga volt. A következő téma, amiről beszélünk, a törökellenes harcok, három uralkodóhoz köthető módon. Luxemburgi Zsigmondról beszélünk először. Ugye az Oszmán-török Birodalom a 14. század közepén elején emelkedik föl, és 1370-es évektől megjelenik Európában és hódít. A hadserege nagyon nagy létszámú, a lovas szpáhik, az elit gyalogosok, janicsárok, az általam rosszul begépelt akincsik, tehát az akincsik, nehéz gyalogosok és a topcsik, a műszaki alakulatok alkották. És a szerb fejedelemséget az első rigómezei csatában 1389-ben legyőzték a törökök, és ezzel ugye Magyarország határain megjelentek. Zsigmond, aki német-római császár is volt, egy európai koalíció élén Nikápolynál megpróbálta a törökökkel harcolni, de legyőzték, és ezért két fontos dologgal járult hozzá a törökellenes védekezéshez. Az egyik az volt, hogy az első végvárvonalat létrehozta a mai Szerbia, Bosznia területén, majd és a Magyarország területén pedig elrendelte az úgynevezett telekkatonaság létrehozását, amelyetnek meghatározott számú jobbágytelek után kellett egy könnyűlovasi íjász fölszerelniük a nemeseknek. A törökellenes harcokban Hunyadi János a következő fontos személy, aki a törökverő. Különböző stratégiákat tanult ő meg ifjúkorában, az itáliai zsoldos hadviselést, a cseh huszita harcmodort, és a jobbágyoknak a tömegének az alkalmazását, mint egy népfelkelést. Ugye 1440-es években Erdélyi Vajda, és ekkor harcol Marosszentyimrénél először a törökkel 1442-ben.
[30:46]Az első csatában vereséget szenved, de nem adja fel, és utána legyőzi a törököket, ezt követően szintén egy európai összefogás keretében 1443-44-ben a hosszú hadjáratban, vagy téli hadjáratban megkísérli elfoglalni a törökök fővárosát, Drinápolyt a mai Bulgária területén.
[31:11]veretlenül harcolja meg ezeket a harcokat, de nem tudja elfoglalni a fővárost, mert nem tud a jeges hágókon átmenni, de ezután egy olyan békét köt a török birodalom a magyar királysággal, ami nagyon előnyös a magyaroknak. Ugyanakkor viszont a pápai legátus felbiztatja a felbiztatja a magyar királyt, első Ulászlót, aki ekkor nagyjából 18 éves, és elindul a magyar sereg, és a Fekete-tenger partján Várnánál vereséget szenvedünk, a király is meghal. Ezt követően Hunyadi segítséget nyúlt a szerb fejedelemnek, ekkor kormányzó, irányítja az országot.
[32:05]A második rigómezei csatában, de vereséget szenvedünk, és Hunyadi ezzel letesz a támadó hadjáratokról, de 1456-ban, amikor a török megpróbálja elfoglalni Nándorfehérvárt, a mi egy kulcs végvár, ezt Hunyadi és a sógora Szilágyi Mihály megvédik. Hunyadi Mátyás törökellenes harcai a harmadik a törökellenes harcok sorozatban. Ugye ő neki nincsenek ambíciói a törökökkel szemben, ő császár akar lenni, német-római császár. Ugyanakkor először a magyar történelemben full zsoldos hadsereget szervez, ez a Fekete sereg, felvidéken által a legyőzött huszitákból szervezi, és a törökökkel szembeni harcai igazából állharcok. Jajca várát 1463-ban elfoglalja, Szabácsot 1476-ban nem foglalja el, Kenyérmezőnél pedig Kinizsi Pál a hadvezére megveri Báthory István vajdával együtt a Erdélybe betörő török csapatokat. Hunyadi Mátyás alapvető politikája a törökkel szemben pedig a status quo az erőegyensúly politikája. Röviden az ő uralkodását is be kell mutassuk. 1458 és 90 között uralkodik Hunyadi Mátyás, ő átalakítja a korábban pár perccel ezelőtt említett kapuadót, és füstadó néven az addig egy teljes jobbágytelekre irányuló adót, a tűzhelyek száma szerint, tehát a házhelyek száma szerint veti ki, így megnöveli az adózók körét.
[33:57]Bevezeti a rendkívüli hadiadót, ami nagyjából 250000 arany, és ha kétszer beszedi, akkor az 500, és 54-szer szedi be uralkodása alatt, tehát rendszeresen. Emellett a városok, szászok és zsidók adója is az ő kasszáját gyarapítja, továbbá a pénzverésből, a bányákból és a só termelésből is származik jövedelme, ezért 500000 arany az éves jövedelme, ha csak egyszer szedi be a kapuadót. Ez nagyjából ez ugye egy körülbelül három és fél, három, 4 milliós országra kell kiszámolni. Ez nagyjából azonos a francia király jövedelmeivel, aki 15 millió ember fölött uralkodott, tehát az igazságos Mátyás király jócskán túladóztatta Magyarországot. De mivel császár akar lenni és cseh király is lett, a háború is sok pénzt elvittek. Egyébként egyedül uralkodott a királyi tanácsra, és az általa létrehozott új elitre támaszkodva, akik közé tartozott a már említett Báthory és Kinizsi, illetve Bokó Tamás esztergomi érsek is. És Bécset is elfoglalta 1485-ben, de nem csak azért, hogy bekerüljön a himnuszba, hanem úgy gondolta, hogy ezzel egy nagy lépést fog tenni a német-római császári címhez, de ezt sajnos nem sikerült elérnie. Összességében szólva egy stabil, de túladóztatótt országot hagyott az utódaira. És köszönöm a figyelmet ehhez a témakörhöz. Szünet.
