Pénzek színes világa: Hány éves a forint? | Magyar Nemzeti Múzeum

[0:04]Az ugye mindenkinek megvan, hogy országunk kedvelt fizető eszköze, a jó magyar forint idén tölti be 74. életévét. Ez eddig szimpla matek, hiszen 1946 augusztus elsején fezeték be a forintot, így nyilvánvalóan 74. életévét fogja betölteni. Az viszont, hogy maga a forint elnevezés honnan jön, honnan ered, sokkal hosszabban kell visszamennünk az időben. Első Anzú Károly közismerten Károly Róbert, 1325 táján Magyarországon elsőként aranypénzt kezdett el veretni. Pénzei a Firezei aranyak mintájára készültek, amelyek előlapján stilizált Lilium, a város jelképe, a hátlapon Keresztelő Szent János alakja látható. Míg a Firezei aranyakat olaszul Fiorino Doro, azaz aranylilium néven emlegették, a magyar aranyak a latin nyelvű forrásokban a Florinus, azaz a Forint elnevezést kapták. Mivel a késő középkorban hosszú időn keresztül állandó érték arány állt fenn az aranyból készült forint, és a kis értékű ezüst denár között, a kortársak a 100 denárnyí összeget is forintnak kezdték hívni. Létrejött tehát egy elméleti számítási egység, forint alatt még akkor is 100 denárnyi összeget értettek, amikor már 150, 200, vagy akár 400 denár ért egy arany forintot. Megkülönböztetésül ekkortól kezdve magát az arany forintot dukátnak kezdték nevezni. A 17-18. században azonban létezett ezüstből vert forint is, ami szint úgy a különféle címletek közötti érték aránynak köszönhetett létrejöttét. Mivel egy időben a nehéz ezüstpénz, a tallér értéke 200 denár volt, természetesen a féltallér 100 denárt, vagyis egy számítási forintot ért. Ilyenekett vertek például a második Rákóci Ferenc vezette szabadságharc idején is. A forint elnevezés papír pénzre először Mária Terézia uralkodása idején került rá. 1759-ből ismert, az a hirdetmény formájában fennmaradt tervezet, amelyen a címlet három nyelven is szerepel. Németül Gulden, magyarul Forint, és Csehül Zlatyi. Ez utóbbi kifejezés, ha másból nem is, a Zlaty Bazant elnevezésű alkoholos italból mindenképpen közismert a magyar sörfogyasztó közönség számára. A jelentésében azonos formájában azonban eltérő pénz elnevezésre a közelmúltból is lehet példát hozni. Az Euro bevezetése előtt Hollandia fizető eszközét ugyan világszerte Guldennek hívták, nálunk viszont mindenki Holland forintnak nevezte. A 19. században már több különféle címlettel találkozunk, amelyen a forint elnevezés vagy annak rövidítése szerepel. Ilyenek az 1848-49-es szabadságharc jól ismert papírpénzei, a kiegyezés után 1868-tól forint rövidítéssel ellátott ezüst forintok, vagy az 1870 és 1892 között kibocsátott nyolc és 4 forint címletű arany pénzek. Bankjegyeken 1880-tól szerepel újra a forint kifejezés. Amikor tehát az 1892-ben bevezetett korona, majd az 1926-os pengő pénzrendszerek megszűnte után 1946 augusztus 1-jén ismét forint lett Magyarország törvényes fizetőeszközének a neve, az nem véletlenül és nem előzmények nélkül történt, hanem egy évszázadok óta jól ismert és nem kevésbé jól csengő pénz elnevezés került újra felhasználásra.