[0:07]Köszöntöm a Törimaraton nézőit! A második részre, a középkorra térünk rá. Nagyon fontos témák következnek. Ennek a sorozatnak az a célja, hogy a 2020-asnaknak megfelelő témakörökben nyújtson segítséget a középszintű történelem érettségére készülőknek, hogy minden, a NAT által meghatározott témakörről 6-10 mondattal, gondolattal tudjanak rendelkezni, amikor az érettségi feladatlapot vagy a szóbeli tételeket készülnek leküzdeni. Közben talán feltűnt a nézőknek az előző részben, vagy a mostani részben fel fog tűnni, hogy egy olyan pulóverben ülök, amire az van ráírva, hogy Kert alapítvány. Ez egy olyan alapítvány, amely támogatja a nehéz helyzetben, akár anyagi, akár családi problémák miatt lévő gyerekeket, és úgy gondoltam, hogy ez a fórum megfelel annak, hogy felhívjam a figyelmet a jótékonyságnak és a charity-nek a fontosságára. Tehát, ha úgy gondolják, hogy a Kert Alapítványon keresztül támogatnák a rászoruló gyerekeket, akkor nyugodtan keressék meg a a csatornát üzemeltető iskolánkat.
[1:31]Ezt majd a tapsot kivágjuk, jó? Mert az olyan, mintha reklám lett volna. Tehát, a középkor első témaköre a Mohamed tanításai és a Korán című témakör, amit nyilvánvalóan nem fogunk teljes körűen kifejteni, de magáról az alapjairól mindenképpen szeretnék beszélni. Ugye, a legfontosabban, ennek kapcsán, hogy ez a monoteista vallás, tehát egyistenhívő vallás a VI. században, tehát az 500-as években kezd el megszületni, hiszen az alapítója Mohamed nagyjából 570 körül látta meg a napvilágot, és hánytatott és árva sorsa volt, korán árvaságra jutott, tehát nem véletlen, hogy pont nála is hoztam elő a Kert Alapítványnak a nevét. És utána Mohamed egy karaván kísérő volt, majd a karaván tulajdonos nő feleségül vétele révén ő lett a karaván tulajdonosa, és volt ideje elmélkedni, és a Mekka városa melletti hegyen Mohamed Gibril angyaltól, akit Gábrielnek is nevez, kijelentéseket vett, és tulajdonképpen megszületett az a vallás, és annak a vallásnak az alapszetései, amelyek amelyet iszlámnak hívunk, és amelynek a főbb alapelveit fogom most bemutatni először. Ugye maga az iszlám szó, azt jelenti, hogy behódolás, tehát a vallásnak a legfőbb célkitűzése, hogy a az egész világ alávessse magát és behódoljon a muzulmánok Istenének, Allahnak. Többek között, mivel monoteista vallás, ezért ugye a korabeli arab törzseknek a vallási szokásait is elutasította, bálványimádásaikat, és konfliktusba került a mekkai kereskedőkkel, hiszen Mohamed bálványként tekintett kezdetben a mekkai kőre, a Kába szentélyében lévő kőre, és elmenekülnie kellett 622-ben. Ezt nevezzük hidzsra-nak, vagy a próféta futásának, és elment Jatrib városába, amelyet Medinának kezdtek el nevezni ezután, mégpedig a próféta városa, azt jelenti a Medina, és az iszlám időszámítás ettől a futástól 622-től, Krisztus után 622-től kezdődik. Az iszlámnak 5+1 alaptanítása van.
[4:39]Ugye, az egyik, a legfontosabb, a hitvallás, vagy sahada, amelynek az a lényege, hogy meg kell vallania egy muzulmánnak azt, és ez tulajdonképpen a betérés is a vallásba, hogy Mohamed az Isten prófétája, és egy Isten van, akit ők Allahnak neveznek. Tehát a muzul iszlám monoteizmus és a próféta megvallása, ez az első alappillér. A második az, hogy egy mohamedán embernek, illetve muzulmán embernek naponta ötször kell imádkoznia, mégpedig Mekka felé leborulva, és erre az imára a müezzinnek hívják föl a a muzulmánokat, hogy figyelmeztessék őket, hogy eljött az imádkozás ideje. Ez a második alapelv. Ezek egyébként kötött imák, amelyeket imaszőnyegen végeznek a hívek alapvetően, vagy a mecsetekben, vagy az imahelyeken. A harmadik az alamizsna, vagy zakat, amely szerint minden muzulmánnak a jövedelme egyharmadát jótékony célokra kell fordítania, és ez ugye azt jelenti, hogy hogy ezeket kegyes vallásos alapítványokhoz fizetik be, és ezekből az alapítványokból ezekből az alapítványokból finanszírozzák a szegényeket.
[6:20]Sajnos manapság ez már legtöbbször a dzsihadista, amiről majd a következő témánál lesz szó, terrorizmus és terrorista szervezetekhez jut. A negyedik alap, a zarándoklat, vagy hadzs, ami a Mekkába 630-ban való visszatérés eredményeként épült be a tanítások közé, ahogy a képen is látjuk, a szent mecsetben található Kába kőhöz kell elmenni, a szentélybe, a muzulmánoknak, ha tehetik, életükben egyszer.
[7:07]Ez a zarándoklatnak a célja, és ott rituális cselekedeteket kell végrehajtaniuk, hogy ezt az alappillért is betöltsék, és utána, ha ezt valaki megteszi, akkor méltóvá válik a hadzsi, azaz már a zarándoklatot megtevő személy elnevezésre. Az ötödik alapelv, a böjt, amit ramadán hónapban kell megtenni. Ugye az iszlám holdhónap holdhónapokban és holdévekben számol a mai napig, és ezért a ramadánnak a hónapja, az az mindig csúszik. Most idén például március 10-én kezdődik talán, tehát 2024-ben talán március 10-én kezdődik. Ez olyan parancsolatokkal jár, hogy napközben napkeltétől, napnyugtáig nem lehet enni, inni, nyálat lenyelni, házaséletet élni a muzulmánoknak. Napnyugta után pedig napkeltéig minden korábban tiltott dolog engedélyezve van számukra, és ugye az utolsó éjszakája a ramadánnak, azt úgy hívják, hogy a kinyilatkoztatás éjszakája, mert a hagyomány szerint akkor kapta meg Mohamed a Koránt. A Korán pedig ugye a Mohamed mondásait összefoglaló könyv, és nem ez az egyetlen szent könyve a muzulmánoknak, vagy szent írata, hiszen ide kapcsolódnak még a Hadiszok, amelyek ugye a Mohamednek a cselekedeteit, életét írják le, hiszen ez a Koránban nem szerepel, és ide kapcsolódik a szunna, a hagyomány, amit a Koránhoz fűzött kommentárok és szabályokat tartalmaznak.
[9:05]Szabályokat tartalmaz, és ez a háromnak az összességéből alakult ki az, amit úgy hívunk, hogy sarija, sarija, ami a mindennapi életvezetés a muzulmánoknál, és amelyet ma már komoly törvények és szankciók is szabályoznak, ha valaki ezeket áthágja. De önmagában a Koránt tulajdonítják csak Mohamed mondásainak, és ott időrendben vannak fölírva a dolgok, tehát a mekkai és medinai kijelentések egymást követik, és alapvetően mindig az utolsó az aktuális. Ugye beszéltem erről, hogy a az iszlámnak egy nagyon fontos parancsolata, tulajdonképpen a hatodik parancsolata a dzsihád, a hit terjesztéséért folytatott harc, és ugye itt lépünk át a következő témakörre, az arab hódítás és feltartóztatása Európában. Című témakörre. A dzsihád, mint harc, sokan azt mondják, hogy az önmagában folytatott harc az embernek, de ugyanakkor ide tartozik az, hogy fegyverrel terjeszteni a hitet, hiszen erre is van a Koránban Mohamed szájából kinyilatkoztatás, hogy a nem a hitetleneket vagy áttérésre kell kényszeríteni, vagy ha nem térnek át, akkor meg kell ölni. És a dzsihádot több formában is végzik, ugye van támadó és védekező dzsihád, a támadó dzsihád, amikor terjesztik a hitet, a védekező dzsihád, amikor támadás alatt van az iszlám világ, és akkor ők védik a hitet. Négy formában végzik a dzsihádot, fegyverrel, tehát harccal, akkor beszéddel, ami élőbeszédes meggyőzés, prédikálások és előadások. A szó, a szöveggel, írással, tehát amikor az iszlámot és az iszlamizációt és a muszlim világot népszerűsítő kiadványokat adnak ki, és pénzzel, tehát támogatva mindezeket a tevékenységeket. De minden hívőnek kötelessége valamilyen formában, minden muszlim hívőnek kötelessége a dzsihádot végezni. A világot a muzulmánok két részre osztják, az iszlám háza és a kard háza. Az iszlám háza ugye az abból indul ki, hogy az a rész, ami már egyszer elfogadta a Mohamed kinyilatkoztatását, tehát már muzulmán uralom alatt volt. A kard háza pedig, ahol harcolni kell, hogy elfogadják az iszlám tanítását. Kik végzik ezt a harcot? Ugye a kalifák az utódai Mohamednek, és itt volt egy nagy vita a halála után, mivel fiúgyermeke nem volt, ezért nem tudta átrökíteni a vezetői szerepet, és a szunnita és a síita vallás vallási irányzat jött létre az iszlámon belül. A szunniták azt mondják, hogy Mohamed apósa, Abu Bakr volt a jogos utód, a kalifa. A síiták azt mondják, hogy Ali, a veje, tehát az egyik lányának a férje, és a két irányzat egymással is háborúban áll. A szunniták elfogadják a hagyományt, tehát a szunnát is, a síiták ezt elutasítják, és ma az iszlám világ 90%-a a szunnita irányzat, az tartozik 10%-a a síitákhoz. Ennek a körülbelül a 8. század végére kialakult megosztottságnak ellenére, óriási gyorsasággal terjedt és hódított az iszlám a Közel-Keleten, a 600-as évek második felében, és 700 1-ben már elfoglalták a mai Spanyolország, Portugália nagy részét is, és tulajdonképpen megtámadták a Frank Birodalmat, ahol Martell Károly, az utolsó meroving uralkodó, Majordomusza Poitiers-nél 732-ben megállította, illetve legyőzte a Hispániai muzulmán seregeket, és így így sikerült hát feltartóztatni a iszlám Európában való tovább terjedését. A következő témánk az uradalom. Az uradalom, amely ugye a feudalizmus korára jellemző gazdasági egység. A feudalizmust így a középkort hívjuk így, azért, mert a feudum, földbirtok szóból származik az elnevezés, ugyanis a középkorban a középkorban a földbirtoklásnakból származtak a jogok. Tehát, akinek volt saját földje, azok lettek a nemesek, és nekik voltak jogaik, ezekről majd fogunk a jogokról, kötelességekről mindjárt beszélni. Aki nek nem volt saját földje, hanem csak a nemesektől kapott időszakosan földet, őket hívjuk jobbágyoknak. És akkor nézzük is meg, hogy ez hogyan nézett ki egy ilyen uradalom, ahol nemesek és jobbágyok éltek együtt. Ugye két nagy része volt az uradalomnak, az egyik része volt a majorság, ami a földesúr saját kezében lévő föld volt. A másik része pedig volt a jobbágytelek, amit kiosztott, vagy dűlő, ennek két része volt a dűlő és a házhely, tehát a jobbágyteleknek a házhely és a dűlő volt a két része. A dűlők kint voltak, ugye a falun kívül, a házhelyek pedig a faluban, itt éltek a parasztok, de magának a jobbágyteleknek a tulajdonosa, nem a jobbágy volt, hanem a földesúr, csak használatra adta oda a jobbágyoknak. És a majorság, és a jobbágytelkek, dűlők művelése között az volt a különbség, hogy a a majorságban termett növények, gabona, mások, egésze a földesúré volt. A jobbágytelkekről viszont az egyharmadát megtarthatták a jobbágyok, és a kétharmadát kellett odaadni a földesúrnak. És ugye voltak úgynevezett közös használatú területek is, mint például a legelő, ahol ugye az állatokat legeltették, illetve az erdőben időnként engedélyt adott a a földesúr, arra, hogy a jobbágyok fát vágjanak, vagy éppen vadásszanak, de alapvető vagy makkoltassák a disznóikat, de ez alapvetően a földesúré volt. A következő témakörünk a földbirtokosok és a jobbágyok jogai és kötelességei, és mivel a földbirtokosokat látjuk itt pirossal, ezért most először őróluk beszélek. Tehát a földbirtokosok a középkorban úgy hívjuk más néven őket, hogy nemesek. Nekik joguk volt fegyvert viselni. Csak a nemesek hordhattak fegyvert a középkorban. Joguk volt a birtokaikon élőktől adót szedni, adót szedni, hogy ennek milyen formái voltak, ezt majd a jobbágyok kötelességeinél fogom elmondani, és joguk volt bíráskodni a birtokaikon élők fölött. Tehát katonai, pénzügyi és kormányzati bíráskodási szerepük is volt. Milyen kötelességeik voltak a a nemeseknek, földbirtokosoknak? Alapvetően hűbéri szolgálattal tartoztak a hűbér uruknak. Ugye létezik egy olyan dolog, amit itt próbálunk ábrázolni ezen a képen, a hűbéri lánc, hogy a király ad a bizalmasainak földbirtokokat, amelyeknek egy részét azok is tovább osztják a az ő bizalmasaiknak, mind nemesek, természetesen, erre utal a kardviselés is, és és ezek a a ez tulajdonképpen a hűbéri lánc, amikor a földet adó személyt úgy hívjuk, hogy hűbér úr, és a földet megkapó, tehát a földet átvevőt hívjuk hűbéresnek. És a hűbérurak megkötelezték magukat arra, hogy a hűbéreseiket megvédelmezik, és a vitás ügyeikben ítélkeznek közöttük. A hűbéreseket pedig kötelezték magukat, hogy a hűbérurukat szolgálni fogják, és fegyverrel katonai szolgálattal is a rendelkezésére állnak, és támogatni fogják. Jó, nézzük meg a jobbágyoknak a jogait és kötelességeit. A jobbágynak joga volt házasodni, ha a földesúr engedélyezte. Tehát joga volt házasodni, ha a földesúr engedélyezte, joga volt a védelemhez, tehát a földesúrtól elvárták a jobbágyok, hogy megvédje őket, ha ellenség támad, vagy bármi történik, és joguk volt elköltözni más földesurakhoz. Kezdetben ez nagyon széles időszámban működött, aztán a Európa különböző területein volt olyan, hogy már egy olyan, például Magyarországon is, hogy végül egy napra, évi egy napra szűkítették le a költözési jogot, ami ugye azt jelentette, hogy egyszer eldöntötte, akkor el kellett mennie.
[19:26]Nyilván a földet nem tudta elvinni, és ezért másik földesúrnak kellett alárendelnie magát. Milyen kötelességei voltak a a jobbágynak? Robottal tartozott a földesúrnak. Ugye a robot, az az azt jelenti, hogy a földesúr földjén, a majorságban kellett dolgozniuk akkor, amikor a földesúr oda rendelte őket. Akkor adóval tartozott a földesúrnak, tehát a saját jobbágytelkeiken, dűlőiken megtermelt javak kétharmadát át kellett adni a földesúrnak, és különböző ajándékokkal is, vagy ahogy ezt francia középkori oklevelekben olvassuk, banalit-vel, ugye, azaz semmiségekkel tartozott. Például vasárnap kellett vinni egy-egy tyúkot, vagy hát ilyen kis semmiségeket, hogy legyen miből főzni a földesúr konyháján, vagy éppen ha kurutyoltak augusztusban a békák, akkor és a zavarta a földesurat, vagy a feleségét az alvásban, akkor ki kellett menni pálcákkal a jobbágyoknak a tópartra, és le kellett csapkodni a békákat, tehát ezek voltak az ajándékok és a semmiségek. A következő témánk a középkori város felépítése, és a középkori város és lakói. Ugye a római birodalom alapvetően a városoknak a birodalma volt, és hát ez azt jelentette, hogy városi jellegű társadalma volt. De amikor fölbomlott a birodalom, akkor ezek a városi hálózat is összeomlott ezzel együtt, és nagyon sokáig ezek az uradalmak, akikről a korábban beszéltem, önellátó gazdasági egységként működtek, tehát mindent ott állítottak elő. Majd elkezdődött a város fejlődés, nagyjából a 7. században, és a 10. századig nagyon sok város fejlődött ki Európában. Ugye a különböző új államok uralkodói központjaiban, a megszerve Európa szerte megszerveződő keresztény egyház központjai, központi helyein püspökök, érsekek székhelyein, a régi római városok is elkezdtek újjáéledni, aztán a kereskedelmi utak találkozása, vagy a folyók átkelőpontjai, az gázlói is adtak erre okot. A 10. századra viszont a városi polgárság megerősödött annyira, hogy szerettek volna függetlenedni adott azoktól a földbirtokos nemesektől, akiknek a birtokán a város létezett. És ezért elindult az úgynevezett kommuna mozgalom.
[22:26]Ugye a kommuna közösséget jelent, tehát egy adott városnak a közösségét, és ebben a kommuna mozgalomban az Európai városok elérték azt, hogy onnantól kezdve csak az adott királynak, vagy éppen a német-római császárnak voltak alárendelve, tehát királyi vagy császári városok lettek, és új jogokat kaptak. Az egyik ilyen jog volt, ugye, a jogalkotás, tehát, hogy saját helyi törvényeket hozhattak a városokban, szabadon választották meg a bírót vagy a polgármestert, és a városi tanácsot is.
[23:03]Ugye jogokkal kik rendelkeztek, ha az ábrára ránéztek, akkor láthatjátok, hogy azok a polgárok, amelyek ingatlannal vagy vállalkozással rendelkeztek a városban, ők rendelkeztek ezekkel a polgári jogokkal, és hívjuk patríciusoknak.
[23:26]Ugye, elérték azt, hogy egy összegben kellett adózniuk a királynak vagy a császárnak, és hát a plébánost is szabadon választhatták meg, tehát a városnak a templomába olyan személyt hívtak meg prédikálni, akit ők akartak. Tehát két fajta csoport van a társadalomban, még egyszer, a városban, a patríciusok, ugye ők, nekik van ingatlanuk, vállalkozásuk vagy jogaik, és vannak a plebejusok, akik bérmunkából élnek, de személyükben szabadok.
[24:07]Tehát nincsenek olyan kötelezettségeik, mint a jobbágyoknak, és ezért mondták, ugye, hogy a városi levegő szabaddá tesz, hiszen aki egy évet, egy napot eltöltött egy városban, automatikusan felszabadult a jobbágyi kötelezettségek alól. A kereskedők és kézművesek csoportjai voltak alapvetően a patríciusok. Ugye a kereskedők tömörültek kereskedelmi szövetségekbe, ezeket hívjuk gildéknek, gilde, tehát kereskedelmi, kereskedelmi szövetségek voltak. Ezekben ezeket gildéknek hívjuk, és a távolsági kereskedelemért feleltek, tehát a távolsági kereskedemért feleltek ezek, és tulajdonképpen, nyilván voltak üzleteik a városban is. A másik, a kézművesek csoportja pedig a céhekbe tömörült, és a középkor tipikus termelési formája, tehát az árútermelés helyszíne a céh, amely szabad polgárok kézműves vállalkozása volt, és ezeket külön szakmai szervezetek voltak, tehát egy-egy szakmák tömörültek be a céhekbe, közös céhekbe, és ugye ennek a teljes jogú tagjai voltak a mesterek. És ha valaki mester akart lenni, akkor először inasnak kellett lennie, aztán legénynek, aki kitanulta a szakmát. Ugye ebből lettek a vándorlegények, akik elmentek különböző más városokba, országokba, ottani technikát csinálni, utána megcsinálták a mesterművet. Ezt ha elfogadta a céhmesterek tanácsa, akkor megvendégelhették a céhet, minden tagját, minden mestert, és akkor utána mesterré avatták, és nyithatott műhelyt. Jó, tehát céhek és gildék voltak a nagyon fontos kereskedelmi egységek. A következő témánk az egyházi hierarchia és intézményrendszer. A ugye mondtam nektek, hogy még a az előző témakörben az ókornál a kereszténység kialakulásánál elterjedésénél, hogy a a római birodalom bukására kiépült egyfajta új hierarchia, és ugye amikor a Nyugat-római birodalom megbukott, akkor alapvetően a helyében, a római császár helyében Róma püspöke lépett, akit elkezdtek pápának nevez becézni, és ez lett a pápa kifejezés. És a nyugati kereszténységnek, amit katolicizmusnak is hívunk, illetve az 1054-es nagy egyházszakadás, a skizma után római katolicizmusnak hívunk, annak a feje a pápa. A közvetlenül alatta vannak az érsekek, illetve bíborosok, az a különbség egy érsek és egy bíboros között, hogy a bíborosok pápaválasztók, tehát a pápákat ők választják meg.
[27:37]És a egyes úgynevezett egyházmegyék fölött a püspökök, püspökök vannak, és ők gyakorlatilag a középkorban, mint földesurak, hűbérurak irányították a birtokukat, és az ő hűbéreseik voltak a nép között lévő plébánosok.
[28:03]Ugye a plébánosok, ez a plebejus kifejezésből származik, tehát ők ők voltak, akik a nép között jártak. Az egyház kezében volt az oktatás a középkor során. Ugye alapvetően a káptalani iskolákban oktatták a tehetséges gyerekeket, akiket alapvetően papi pályára tanácsoltak, tehát nem volt olyan bonyolult a pályaválasztás, mint a mai ifjúságnak, érettségizőknek. És az oktatás legmagasabb szintjét, ugye az egyetemet is az egyház működtette a középkorban. Erről most nem akarok részletesebben beszélni, hiszen ez az emelt szintű témakör mostantól. A betegápolás az egyháznak a feladata volt. Ispotályoknak nevezzük ezeket a fórumokat, ezeket a helyeket, ahová be lehetett vinni a betegeket, és akkor vagy meggyógyultak, vagy nem, a kezelés következtében. És az is nagyon fontos, hogy a római egyház minden hová, minden római katolikus király udvarába küldött legátusokat, követeket, akik szintén képviselték a pápát és a pápa érdekeit, és jelentettek neki. A szerzetesség a következő témakörünk. A szerzetességben belül ugye úgy indul, hogy volt a 3-5. században az úgynevezett remete mozgalom, olyan személyek, akik egyrészt a az üldözések elől, másfelől pedig az elvilágiasodás elől elmenekültek pusztákba, sivatagokba, és elmélkedtek, imádkoztak. És Közép-Itáliában, mai Olaszország középső területén Nursiai Benedek szervezte először rendbe, csoportba az ott élő remetéket. Monte Cassinóban 510-ben alapított egy kolostort, ami a lakóhelye a szerzeteseknek, elkészítette a regulát, ami a szabályrendszer, és ugye a szerzetesse kolostorok önállóan működtek, tulajdonképpen, apátnak hívták a vezetőjüket, akit a szerzetesek maguk közül választottak, és barátoknak, frátereknek hívták egymást a szerzetesek. Ugye kezdetben ezek is, hasonlóan a városokhoz, nem annyira egyházi kézben lévő földek voltak, ahol ezek létrejöttek, hanem a földesurak alapították. És a 900-as évek közepétől elindult a Cluny reform, ami arra irányult, ugye a Benedek által alapított szerzetesrendet nevezzük Bencésnek, arra irányult, hogy hogy megújítsa a szerzetességet, és kivonja a világi befolyás alól. És tulajdonképpen a Cluny reformnak az lett az eredménye, hogy a Bencés rendi felügyelete, irányítása és területei a pápa vezetése alá kerültek. A 12. században létrejöttek az úgynevezett Premontrei, cisztercita rendek, amelyek a Bencésekhez hasonlóan, akiknek az volt a jelszavuk, hogy Ora et labora, azaz imádkozzál és dolgozzál, ehhez hasonlóan a Premontreiek és a ciszterciták is földműveléssel foglalkoztak és imádkozással. És a 13. században, 1200-as években viszont két új rend jött, a Ferences és a Domonkos, amelyeket prédikáló vagy kolduló rendeknek hívunk, és ezek már a középkori városokhoz kapcsolódtak, és a városi lakosoknak nyújtottak, hát lelki, vallási segítséget. Így nem műveltek földet, hanem koldulásból és adományokból tartották fönn magukat. A középkor egyetemes középkor záró témájaként három stílussal kell, stílusirányzattal megismerkednünk, a román, gótikus, reneszánsz építészettel, és ugye, mivel már nagyon rutinosak a hallgatók, tudják, hogy most a románról lesz szó, hiszen az van pirossal. Ez a 9-12. századi építészettílus, erős, zömök falai vannak, ahogy a képen láthatjuk, a Speyeri katedrálisban, kis lövésszerű ablakok, tulajdonképpen várak, és ez a harcoló egyházat jelképező építészetet, hiszen ezekben az évszázadokban zajlik Európa barbár népeinek keresztény hitre térítése. A 12. század végén megjelenik, vagy közepén megjelenik azonban a gótikus stílus, ami a 14. századig tartó irányzat, építészeti irányzat. Könnyedség jellemzi, mint látjuk a képen már így csipkézett formái vannak az épületeknek, és magasba törő tornyok, hatalmas ablakok. Ezt a támfalak és támpillérek rendszere tette lehetővé, hogy a belső és a külső megjelenés is ilyen szép legyen, és ugye a rózsaablak, amit látunk, a korabeli fénytechnika az oltár fölött és a bejárat fölött is voltak ilyen ablakok, és napkeltekor és napnyugta-kor a napsugara, mint egy reflektor világította meg tulajdonképpen az oltárt, és megvilágította meg a a az oltárt és az istentiszteletet. Maga megjelenése az épületnek olyan, hogy kívül szörnyek, mint a Notre Dame-i toronyőrben, belül pedig dicsőség, azt, hogy az egyházban viszont otthon talál a hívő, és tulajdonképpen ez a keresztény Európa és a dicső egyház megjelenítése építészeti formában.
[35:21]És végül a reneszánsz következik, ami a 14-16. századnak az építészeti stílusa. Itt a Krakkói Vavelben lévő palotát látjátok, azért látjátok ezt itt, mert ilyen volt egyébként Mátyás király budai palotája is, mert a jogállő uralkodók erről, a budai palotáról, ami ma már romokban van, vették a mintát. Ugye a reneszánsz azt jelenti, hogy újjászületés, és az antik művészetet hirdették meg. Alapvetően úgy lehet egy reneszánsz épületet felismerni, hogy szimmetrikus, lapos a teteje, tehát nem ez az égbetörő tető, mint a gótikánál, római mintájú párkányzatot lehet rajta látni, vízszintesen van tagolva, és higgadt, nyugodt formái vannak, és az ablakokat kerezeti, tehát van kerete az ablakoknak kőből is, nem csak az ablaktábláknak. Jó, tehát ezek jellemzik a reneszánsz építészetet, és ugye ez már egyfajta világiasabb stílust is jelent. És most következik a szünet. Jó, 10 percre megint elmegyünk. Megint, kérlek benneteket, hogy ilyen örü Újra vesszük, nem jó a hang. Mit csináltál a sminkemmel? Így ki nem állok az emberek elé. Csapó indul. Dolgozzál, Sziszka!
